Magyarország zöldebb lehet, mint Németország
Ahogy a Magyar Nemzet korábban megírta, a háztartási méretű naperőműveket is beleszámítva tavaly sem csökkent a villamosenergia-felhasználás Magyarországon. Az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtés elterjedésével az energiaigények várhatóan tovább nőnek, és az import lehetősége is korlátozott lehet, a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a paksi bővítés, valamint további naperőművi kapacitások beépítése is szükséges.
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk megkeresésére elmondta, a Mavir előzetes adatai szerint 2022-ben mintegy két és fél százalékkal volt alacsonyabb a villamosenergia-fogyasztás, mint 2021-ben, bár hiteles mérések híján a statisztikába nem számolták bele a háztartási méretű naperőműveket.
A hazai éves fogyasztásból az import átlagos részaránya továbbra is nagyon magas, 26 százalék volt – mutatott rá a szakértő.
Paks mellett megkerülhetetlen szerepet töltött be a szénből és gázból termelt áram is, hiszen ezek részaránya 9,6, illetve 26 százalék volt. Mindezek mellett a hazai termelésből az ipari méretű naperőművek 2525 MW és a szélerőművek 323 MW beépített kapacitás révén 9,13, illetve 1,74 százalékkal részesedtek. Ha klímavédelmi szempontból vizsgáljuk a hazai villamosenergia-termelést, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország már most is zöldebb, mint Németország, hiszen 2022-ben a klímabarát (megújuló+atom) villamosenergia-termelés részaránya hazánkban 64, Németországban viszont csak 56,5 százalék volt. Ez a különbség majd főleg a paksi bővítéssel és újabb naperőművi kapacitásokkal tovább nőhet.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)