Az Európai Bizottságtól a 27 tagország legrosszabb gazdasági prognózisát Svédország kapta nemrégiben, a testület szerint egyedül a skandináv országban fog idén zsugorodni a nemzeti össztermék (GDP), közel egy százalékkal. A recesszió felé tartó országban a NATO-csatlakozás mellett jelenleg a legélesebb vita az inflációt pörgető élelmiszer-drágulás miatt zajlik, mely az ötvenes évek eleje óta nem volt akkora mértékű, mint az elmúlt időszakban.
A svéd statisztikai hivatal (SCB) szerdán publikált adatai alapján átlagosan 21 százalékkal kerülnek többe az élelmiszerek az országban, mint egy évvel korábban, de épp az alapvető élelmiszerek drágultak ennél lényegesen nagyobb arányban, egyes termékeknél 40-50 százalékkal.
Leginkább a vaj, a tejtermék, a kávé, a sajt, a tojás és a tésztafélék kerülnek többe. A hetven éve nem látott adat láttán a pénzügyminiszter kijelentette, tárgyalásra hívja az élelmiszer-kereskedelmi óriásokat. Elisabeth Svantesson szeretné, ha a kulcsszereplőkkel tisztázni lehetne, hogyan törhetők le az árak, egyben biztosítani, hogy az egyes termékek árát ne emeljék szükségtelenül a gyártók és a kereskedők.
Svédországban néhány nagy áruházlánc uralja az élelmiszer-kereskedelmet, ami a versenyhivatal szerint szükségtelenül növeli az árakat. Az áremelkedés mértéke lényegesen nagyobb, mint a környező skandináv országokban. Ennek kapcsán nemrégiben azt mondta a hivatal munkatársa a svéd köztévében, hogy nem teljesen világos, hogy miért, ezért a versenyhivatal is vizsgálódik az esetleges indokolatlan áremelések ügyében.
A legnépesebb skandináv országban dupla olyan magas az infláció, mint szomszédaiénál, ráadásul februárban tovább emelkedett, jelenleg 12,5 százalékos a pénzromlás mértéke, ami jelentősen meghaladja az euróövezet 8,5 százalékos inflációját.
Az elmúlt hónapokban a svéd korona is sokat gyengült az euróhoz képest. Norvégiában egyes termékek árát befagyasztották, ahogy Magyarországon is.
Ennek kapcsán a svéd ellenzéki Balpárt a magyaréhoz hasonló ársapka bevezetését javasolta a héten. Ezt az ötletet a pénzügyminiszter határozottan elutasította.
Svantesson szerint ez populista javaslat, a gyakorlatban nem működne és áruhiányhoz vezetne. Az elutasításban vélhetően az is közrejátszott, hogy a svéd politikában évek óta szégyenpadra ültetett Magyarország is alkalmazza a módszert. Ezt támasztja alá többek között az Expressen napilap vezércikke is, amely bemutatja, miért nem működik a magyar modell, majd lesajnálólag felteszi a kérdést: miért kapjanak támogatott alaptermékeket a szilárd pénzügyekkel rendelkező svédek, akik eddig sem mentek el a legnagyobb svéd tulajdonú áruházlánc helyett az olcsóbb Lidlbe vásárolni?
Szakértők és a fogyasztók egybehangzó véleménye szerint további áremelkedésekre lehet számítani, amit a kereskedőláncok is megerősítettek, melyet az egyelőre a lassulás jeleit egyáltalán nem mutató inflációval, a pandémia utóhatásaival és az ukrajnai háborúval magyaráznak.
A legnagyobb mértékben megdrágult élelmiszerek:
- Póréhagyma: +80 százalék
- Paprika: +54 százalék
- Cukor: +48 százalék
- Vaj: +40 százalék
- Citrusfélék: +39 százalék
- Tejtermékek: +38 százalék
- Kávé: +33 százalék
- Sajt: +30 százalék
- Tojás: +30 százalék
- Tészta: +26 százalék
(Forrás: Svéd statisztikai hivatal)
Borítókép: Szakértők szerint további áremelkedésekre lehet számítani Svédországban (A szerző felvétele)
