A lakossági fogyasztók kilowattóránként átlagosan 9,34 centet fizettek a földgázért tavaly a július–decemberi időszakban, ami az egy évvel korábbihoz képest 36,7 százalékos, az egy félévvel korábbihoz képest pedig 16,2 százalékos drágulás. Az áram lakossági ára kilowattóránként 34,96 cent volt 2022 második felében, ami éves összevetésben 6,4 százalékos, az előző félévhez viszonyítva 4,4 százalékos emelkedés.
A nem a háztartások közé tartozó fogyasztók, például a vállalkozások és az intézmények a földgázért átlagosan 8,06 centet fizettek kilowattóránként a földgázért, áfa és egyéb levonható adók nélkül. Ez éves szinten 74,1 százalékos, az év első feléhez képest 25,3 százalékos áremelkedés.
A villamos energia átlagosan, adók nélkül kilowattóránként 20,74 centbe került a nem lakossági fogyasztóknak, ami az egy évvel korábbihoz képest 24,6 százalékos, az egy félévvel korábbihoz képest 4,4 százalékos drágulást jelent.
Az árak várhatóan 2023 első felében is végig magasak maradnak, mert a földgáz és az áram nagykereskedelmi ára ugyan már ismét csökken, de a szolgáltatókkal kötött szerződések hosszabb futamideje miatt a nagykereskedelmi árváltozások késleltetve tükröződnek a végfelhasználói árakban – nyilatkozott az NTV hírtelevízió összeállítása szerint Sebastian Dullien, a szakszervezetek országos szövetségéhez (DGB) közel álló IMK gazdaságkutató intézet elemzője.
Hozzátette, hogy a Destatis adatai rávilágítanak a német ipar egy sajátos gondjára, azt mutatják, hogy 2019 második fél éve óta, azaz csupán három év alatt az ipari nagyfogyasztóknak megszabott földgáz- és áramárak csaknem ötven százalékkal emelkedtek.
Ez veszélyezteti a német ipar versenyképességét, különösen az energiát olcsóbban biztosító országok iparával szemben – mondta az elemző. Németországban az energia ára 2022 elején, Oroszország Ukrajna elleni támadásával összefüggésben indult meredek emelkedésnek.
