Itt a jó hír: jelentősen lassult az infláció áprilisban

Annak érdekében, hogy az infláció minél hamarabb és minél erőteljesebben csökkenjen, a kormány két új eszközt vezet be.

A háború és az elhibázott szankciós politika Európa-szerte példátlan inflációhoz vezetett. A kormány célja, hogy kivédje a recessziót és év végére egy számjegyűre szorítsa le a szankciós inflációt. Így védhetők meg a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek, a teljes foglalkoztatottság. Az infláció mérséklődik, a csökkenés dinamikája egyre gyorsulóbb, a folyamat az év második felében pedig még inkább felerősödik – reagált az adatokra a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. 

A tárca jelezte: a trendszerű és fokozódó csökkenést jól mutatja az élelmiszerinfláció alakulása, amelynek év/év alapon vizsgált szintje már közel hét százalékponttal kedvezőbb a tavaly decemberben látott csúcspontjához képest. Biztató továbbá, hogy 2023 áprilisában az előző hónaphoz képest már mérséklődött többek közt a sajt, a tejtermékek, a száraztészta, a kenyér, a vaj, a párizsi és a kolbász ára is, az üzemanyagok és a háztartási energia árcsökkenése mellett. 

Annak érdekében, hogy az infláció minél hamarabb és minél erőteljesebben csökkenjen, a kormány két új eszközt vezet be, amelyek jelentős versenyt generálnak a kiskereskedelemben, így plusz lökést adnak az élelmiszerárak csökkenésének – emlékeztetett a minisztérium.

Június 1-től elindul a kötelező akciózás, így minden héten a vásárlók rendelkezésére áll majd egy húsz termékből álló, akciós árú élelmiszerkosár az adott boltban, amit a korábbiakhoz képest olcsóbban vásárolhatnak meg. Július 1-től pedig elindul az online árfigyelő rendszer, amely több mint hatvan termékkörre vonatkozóan napi szinten és üzletenként teszi elérhetővé mindenkinek a legkedvezőbb árakat.

– Az infláció fékeződéséhez a magas árak bázisba épülése, a forint erősödése, a világpiaci energiaárak normalizálódása és a kereslet visszaesése járult hozzá, ugyanakkor a magas inflációs várakozások felfelé hajtják a pénzromlás ütemét. A magas árak bázisba kerülése elsősorban az élelmiszerek esetében látható, azonban kedvező hír, hogy az előző hónaphoz képest átlagosan már nem emelkedtek az árak, ilyenre legutóbb 2021 júniusában volt példa – nylatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

Jelezte: kedvező hír az is, hogy az előző hónaphoz képest a maginfláció havi és éves értékét tekintve is csökkent, azaz az alap inflációs folyamatok, bár továbbra is erőteljesek, már mérséklődni tudtak. 

A következő hónapokban az infláció tovább csökkenhet, ezt segíti elő a magas árak, illetve az egyedi hatások bázisba kerülése. Ennek megfelelően az infláció az év végére a kormányzati szándékoknak megfelelően elérheti az egy számjegyű szintet.

Ehhez azonban szükség van arra, hogy idén ne történjenek a tavalyihoz hasonló sokkhatások: ne robbanjanak fel az energiaárak, ne gyengüljön a forint, illetve ne legyenek adóemelések. 

– Látható ugyanakkor az is, hogy az infláció teljes letörése és célsávba juttatása a magas inflációs várakozások miatt nem lesz könnyű feladat. A forint gyengülésének megakadályozása óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot, azaz a lazítást korábbi kommunikációjának megfelelően fokozatosan kell végrehajtania. Az érdemi lazítás a mai adatoknak megfelelően akár már a májusi ülésen megkezdődhet, vagyis a 18 százalékos effektív kamat ekkortól csökkenhet, feltéve, hogy nem történik addig semmilyen váratlan fejlemény a pénzpiacokon. Ezzel együtt is a kamatcsökkentés első érdemi lépése a mai adatok alapján legkésőbb júniusban bekövetkezik. Ennek kapcsán nem kizárt, hogy a jegybanki vezetés a következő napokban valamilyen kommunikációval lép elő, tájékoztatva a piacot a várható lépésekről, ezzel is tesztelve, hogy annak nem lenne-e túl nagy hatása a forint árfolyamára – tette hozzá a szakértő. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)