Sosem használt még annyi szenet az emberiség, mint tavaly, de nem Európa a hibás – írja a Világgazdaság.
Rendkívül érdekes adatokkal szolgál a hétfőn – először nem a BP, hanem az Energy Institute által – közzétett Statistical Review of World Energy, ami a tavalyi energiaválság után nem is különösebben nagy csoda – írják.
A vg.hu arról számol be, az emberiség által felhasznált elsődleges energia mennyisége tavaly 1,1 százalékkal bővült 2021-hez képest, noha a földgáz és a nukleáris felhasználás visszaesett, ráadásul a csökkenés mértéke az utóbbi esetben volt nagyobb. A most közzétett adatokon ugyanakkor globálisan nem látszik a tavalyi rekordméretű aszály hatása, a vízenergia-termelés ugyanis stabil maradt. Persze Európát nézve már nem ilyen kedvező a helyzet, a kontinens (a kiadvány nem az Európai Uniónál húzza meg a határokat) vízenergia-felhasználása tavaly nagyobb arányban (13,7 százalék) csökkent, mint a földgázé (13 százalék).
A francia atomerőművek problémái és az Ukrajnában dúló harcok miatt azonban a legnagyobb visszaesés az atomenergia terén volt tapasztalható (16,3 százalék).
A vg.hu szerint sok szó esett arról, hogy a villanylámpák a szénfelhasználásnak köszönhetően maradhattak felkapcsolva Európában tavaly, ám ez szerintük csak részben igaz, hiszen
a kontinens egészét tekintve Európa szénfelhasználása csökkent, bár ennek legfőbb oka az ukrán felhasználás megfeleződése, feltehetően az Azovsztal és hasonló üzemek leállása vagy megsemmisülése miatt.
Az európai energiafelhasználásban a kőolaj és megújuló energiák terén volt egyedül bővülés, de
összességében a kontinens 3,8 százalékkal kevesebb energiát vett igénybe tavaly, mint 2021-ben.
Ennél nagyobb visszaesést csak a posztszovjet térségben jegyeztek fel a jelentésben összegzett nagy területek közül, ott 5,8 százalékkal esett vissza az energiafelhasználás, főként az orosz gazdaság energiaigényének 8,2 százalékos zsugorodása miatt.
Ugyan az európai szénfelhasználás nem nőtt tavaly, a legszennyezőbb fosszilis energiahordozóból globálisan tavaly használta a legtöbbet az emberiség a történelme során.
Különösen az indonéz szénfogyasztás nőtt ugrásszerűen, de Kína is inkább a szenet használta az energiaproblémáinak megoldására, bár a megújulók fogyasztása is nagyot nőtt az ázsiai országban (18,1 százalékkal).
A vg.hu érdekességként említi, hogy a frissen közzétett adatok szerint kőolajfogyasztásban továbbra is 2019 jelenti a csúcsévet; bár 2021-hez képest tavaly a világ többet használt fel az energiahordozóból, a 2019-es szintet nem érte el a mértéke.
Borítókép: illusztráció (Fotó: AFP/DPA/Christian Charisius)
