Az elmúlt évet, vagyis 2022-t a kamatlábak szisztematikus emelése jellemezte Lengyelországban is – idézte a Duna House cégcsoporthoz tartozó, lengyelországi ingatlanközvetítő hálózat, a Metrohouse kollégáinak beszámolóit Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. Ez a gyakorlatban drágább hiteleket és a potenciális vásárlók alacsonyabb hitelképességét eredményezte. Kifejtette, hasonlóan a hazai ingatlanpiachoz, a lengyeleknél is ennek a folyamatnak köszönhető az ingatlanpiaci kereslet gyengülése. A Metrohouse által vezetett keresleti index néhány hónapban negyven-ötven körüli értékekre süllyedt, miközben korábban általában meghaladta a nyolcvan pontot.
Fotó: Havran Zoltán
Ami viszont a tavalyi és az idei évet illeti, a vevőkörben jelentős eltérés mutatkozott a hazaihoz képest. Amíg Magyarországon inkább kivárnak a befektetők és előtérbe kerültek a magánvásárlók, addig Lengyelországban kiemelt vásárlói kört alkottak a tavalyi év során a helyi befektetők mellett a külföldiek is, akik számára a kiadásra alkalmas lakások vásárlása jó hozammal járó befektetés – emelte ki Benedikt Károly. Hozzátette, a fejlesztők korlátozták az új beruházások kínálatát, elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére koncentráltak.
Az elemzési vezető kitért arra is, hogy 2023 első negyedéve nagy változást jelentett, ekkor hozták nyilvánosságra az első lakást vásárlók állami támogatási programjait. Ez egy olyan program, amelyben az első lakást vásárlók jelzáloghitel-támogatást kapnak. A támogatások bejelentésének eredményeként jelentősen megnőtt a lakások iránti kereslet. A program július 1-jén indult, de már most látható, hogy nagy népszerűségnek örvend, és serkenti a lakáseladásokat. A tavalyi év azonos időszakához képest több százalékponttal emelkedtek a lakásárak a legnagyobb városokban, egyes városokban azonban csekélyebb volt az ármozgás. Összevetésül: idehaza a csokszabályok módosítása hozott kettős hatást, a városi ingatlanok piacát idén pörgetheti fel a változás, míg a falusi csokos településeken kivárás valószínűsíthető, hiszen jövőre az elérhető támogatás összege növekszik, ahogyan a babaváró maximum összeghatára is módosul.
Ami a konkrét számokat, átlagos lengyel négyzetméterárakat illeti, 2022 elején egy újépítésű varsói lakás átlagos négyzetméterára 12 517 zloty volt, jelenleg több mint hat százalékkal magasabb, és 13 302 złotyt tesz ki, vagyis meghaladja az 1,1 millió forintot.
Budapesten 2023 második negyedévében az átlagos négyzetméterár újépítésű fejlesztések esetén közelít az 1,4 millió forinthoz. Ha viszont a visegrádi régió előbb említett fővárosát vetjük össze, ahogyan korábban írtuk, Budapest a megfizethetőbb, hasonló árakat találunk Pozsonyban, míg Prága, illetve Varsó már érezhetően magasabb árfekvésű az előbbi kettőnél.
Benedikt Károly azt is elárulta: a lengyel ingatlanvásárlókra jellemző a nagyobba költözés, tehát ingatlanvásárlás esetén nagyobb térre, több szobára költenek inkább. Fontos a belső elosztás, a háromszobás, ötven-hatvan négyzetméteres lakásokat preferálják. Két szobányi élettérrel rendelkező lakások tekintetében főként a 40 négyzetméteres lakások iránt érdeklődnek, és éppen ezekből az ingatlanokból kezd kialakulni hiány a piacon, hiszen ezeket kedvelik a befektetők is – mutatott rá.
Egyre többen keresnek ingatlanokat a nagyobb városokon kívül, az agglomerációban is, hiszen Varsóban körülbelül félmillió zloty (átszámolva nagyjából negyvenhárommillió forint) kell egy kétszobás lakáshoz – emelte ki Benedikt Károly. A közeli településeken (a hazai trendhez hasonlóan) 20-30 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni csaknem azonos színvonalú ingatlanokhoz. A teraszos, kertkapcsolatos ingatlanok, házak is keresettek, 90–120 négyzetméteres ingatlanok ára a nagyvárosok közeli településeken általában egy háromszobás (ötven-hatvan négyzetméteres), városi lakás értékével egyezik meg.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs)
