A lakosság konjunktúraérzete romlott, míg a vállalkozások konjunktúraérzete enyhén kedvezőbbé vált júliusban – derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. júliusi felméréséből. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis –19,4-ről –22,5-re csökkent, míg a vállalati mutató értéke enyhébb mértékben, –16,4-ről –16,2-re emelkedett. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború, a magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A pénzügyi, devizapiaci és az árupiacokon tapasztalható, az előző időszakoknál kisebb turbulenciák és csökkenő árak, valamint az erősebb forintárfolyam ugyanakkor a bizonytalanságot kismértékben csökkentették.
A konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció immáron a tetőzés után mérséklődik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki
– állapítja meg az elemzés.
A lakossági konjunktúraindex három alindexe romlott, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index kismértékben kedvezőtlenebbé vált a júniusihoz viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –0,7-ről –4,8-re változott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ez a mutató azonban január óta tartósan a javuló, azaz a csökkenő inflációs kilátások miatt növekvő tendenciát mutat, júniusról júliusra –86,9-ről –84,3-re erősödött. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –26,7 pontos értékről –29,4-re, míg az anyagi helyzeté –17,5-ről –21,1-re romlott.
A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a következő évre tervezett nagyobb kiadást – többek között lakásvásárlás, -felújítás, személygépkocsi-vásárlás – illetően alakult ki.
Azok aránya, júniusról júliusra, ugyanis, akik nagyobb kiadást terveznek a megkérdezettek körében (2,8 százalékponttal) 19,7 százalékról 22,5 százalékra növekedett.