A romániai cégek óriási többségének, 86,9 százalékénak képviselői képtelenek lennének kifizetni a megnövelt minimálbért. Erre a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának felmérése világított rá, amelyet a munkáltatói szervezet nemrég készíttetett. Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a kormány minimálbér-emelési szándékáról megkérdezett 887 vállalkozó a vállalkozók a magas személyi költségekre (61 százalék), a korlátozott üzleti forgalomra (55,8), a rögzített árú szerződésekre (30), a versenyképességet növelő uniós források hiányára (22,7), a közbeszerzések hiányára (16,2), illetve egyéb okokra (7,5) hivatkozva tartja súlyosan megterhelőnek az intézkedést.
Marcel Ciolacu miniszterelnök egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy Romániában emelik a minimálbért, mert csakis így lehet otthon tartani a munkaerőt.
Az országos bruttó minimálbér megemelésének egyelőre nincs konkrét időpontja. A kormányfő szerint az egyes ágazatok (például az építőipar) alkalmazottainak nyújtott adókedvezmények kivezetésével egy időben növelni kell a minimálbért. Az építőipari adókedvezmények megszüntetése esetén 780 lejjel csökken az ágazati nettó minimálbér. Az adókedvezményekből mintegy 550 ezer munkavállaló részesül, közülük százezren az építőanyag-gyártó iparban dolgoznak. A kormány azért változtatna a jelenlegi adópolitikán, mert már hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy a büdzsén húszmilliárd lejes (4,04 milliárd euró) lyuk tátong, és emiatt a költségvetési deficitet – amely tavaly 5,7 százalékos volt – sem sikerül lefaragni. Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik, idén a GDP 4,4 százalék, jövőre 3 százalékára kellene visszaszorítania a hiányt, ami a szakértők szerint a lehetetlennel határos. Brüsszel nemrég arra is figyelmeztetett, hogy Románia uniós forrásokat kockáztat a deficitcél teljesítésének elmulasztása esetén.
A minimálbér-emelés tervezetének előzményéhez tartozik, hogy a Declic Közösség elnevezésű civil szervezet májusban beperelte a kormányt, így próbálva elérni a korábbi, 1838 lejes (371 euró) minimálbért megszabó kormányhatározat visszavonását. Szerintük ugyanis azt az összeget nem a „tisztességes megélhetéshez” szükséges minimális fogyasztói kosárhoz passzították. Beadványában a szervezet azt kérte a bíráktól, hogy kényszerítse a kormányt a törvény betartására és arra, hogy a minimálbért igazítsa a tisztes megélhetéshez szükséges minimális fogyasztói kosár értékéhez.
A kabinet január elsejétől emelte meg a minimálbért, akkor döntött az energiaszámlák kifizetésére fordítható segély folyósításáról is.
A kormány asztalára került emelési tervezet bevezetésére az idézett felmérésben válaszolók 93,2 százaléka 2024. január elsejére, 6,8 százaléka pedig arra a számít, hogy már idén szeptember elsejétől növelik a minimálbért. A beavatkozásra a vállalkozók a következő intézkedésekkel válaszolnának: a termékek és szolgáltatások megdrágítása (66,6 százalék), alkalmazottak elbocsátása (53,6), a cég tevékenységének korlátozása (24,9), a cég bezárása (10,2), az alkalmazottak munkaidejének csökkentése (9,9), illetve más intézkedések (2,5).
