Bár a tavaszi fagyok éreztették hatásukat az almáskertekben – a legnagyobb fagykárok a Dunántúlon és az ország középső térségében jelentkeztek –, a legfontosabb termesztőkörzetnek számító északkeleti országrész almaültetvényeit az idén nem érintette súlyosan a fagy. Jelentősebb terméskötődési, illetve terméshullási problémákat sem tapasztaltak a szakemberek.
Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Az időjárás május óta kifejezetten kedvez az almának, a bőséges csapadék jót tesz a növények fejlődésének, ráadásul az idei nyáron a forróság okozta hő- és sugárzási stressztől sem kell tartaniuk a gazdálkodóknak.
Az elegendő csapadéknak köszönhetően a gyümölcsméretekkel sem lesz gond ebben a szezonban, a szakemberek szerint még az öntözetlen ültetvényekben is már most akkora vagy még nagyobb a gyümölcsök mérete, mint tavaly betakarításkor.
A viharkárok ugyanakkor jelentős fejtörést okoznak a gazdálkodóknak, az idei szeszélyes nyári idő miatt az átlagosnál is több a vihar- és jégkár az ültetvényeken. Mindez főként a minőségre van hatással. Az ipari alma arányát növeli a csapadékos és hűvös tavasz miatt gyakoribbá váló gombás betegségek megjelenése is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB közös becslése szerint az idén 500-550 ezer tonna alma várható. Ebből a mennyiségből 400-430 ezer tonnát tehet ki az ipari alma és 100-120 ezer tonna a friss piacra szánt gyümölcs.
A FruitVeB, majd a NAK az almaszezon előtt két találkozót is szervezett, először a feldolgozókkal egyeztetettek, azután a gazdákkal ültek egy asztalhoz. A megbeszélést követően a szabolcsi termelők joggal bízhattak abban, hogy a szezon nem nyomott árakkal indul majd. Az egyik külföldi tulajdonú, hazánkban működő feldolgozó ugyanakkor a múlt héten olyan felvásárlási árat tett közzé, ami a termelők szerint megalázóan alacsony összeg. A kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezete több olyan jelzést is kapott, miszerint ha ennyire olcsón veszik át az almát a feldolgozók, akkor az 5-10 hektáron gazdálkodó termelők egyszerűen ki fogják vágni az ültetvényeiket, és mást fognak termeszteni az alma helyett.
Hazánkban egyébként az idén 20 564 hektáron termesztenek almát. A legfontosabb körzetünk továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol 15 136 hektár almaültetvény található. Emellett Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyében is jelentős területen termesztenek almát a gazdálkodók. A termőterület sajnos évről évre szűkül, tíz évvel ezelőtt például még mintegy 30 ezer hektár almaültetvény volt az országban. Az ágazat kilátásait tekintve a folyamat a jövőben is folytatódhat, a szakemberek előrejelzése szerint a termőterület évente mintegy ezer hektárral csökkenhet az előttünk álló időszakban, de ez a folyamat rosszabb esetben drasztikusan fel is gyorsulhat.
Az itthon megtermelt alma jelentős része a hazai piacra kerül.
Az ipari alma többségét a léüzemek dolgozzák fel, míg az étkezési minőségű gyümölccsel a boltokban és a piacokon találkozhatnak a vásárlók. A fajtaválaszték igencsak széles, a legkedveltebb a Gala, a Golden Delicious, a Red Delicious, a Jonagold és az Idared fajtakör, de folyamatosan növekszik az újabb választékbővítő fajták köre.
Az alma amellett, hogy igazi vitaminbomba, jótékony hatással van általános egészségünk megőrzésére, illetve az őszi időszakban az immunrendszer erősítésében is fontos szerepe van. Jelentős a rosttartalma, aminek kiemelt jelentősége van az egészséges étkezés szempontjából.
Borítókép: Az itthoni alma jelentős része a hazai piacra kerül (Fotó: NAK/Lévai Zsolt)
