Régi, évtizedes hagyomány, hogy az elemzőcégek megvizsgálják: egy adott pénzügyi évben mely élelmiszer-kereskedelmi lánc nyert vagy vesztett. A napokban az utolsó kiskereskedelmi lánc is leadta a pénzügyi beszámolóját, így van összehasonlítási alap, hogy 2022-ben melyikük volt az igazi nyertes a piacon. Jóllehet annyi versenyfelügyeleti vizsgálat folyik most az élelmiszerszektorban, hogy nem egészen világos: jó, vagy rossz volt tavaly nagyot nyerni, ráadásul a friss kiskereskedelmi adatok – csaknem nyolcszázalékos mínusz – is rosszak, és a tavalyi nyertesnek a magas bázisához kell majd mérni a nagyon alacsonyakat.
Nyerő diszkontok
A keménydiszkontok – az Aldi, illetve a Lidl – tetemes, infláció feletti forgalomnövekedést tudtak kimutatni. A Lidl 30, az Aldi 33 százalékkal növelte éves nettó árbevételét – bár ezt azzal magyarázzák, hogy az élelmiszerárak az ő üzleti évükben még a forgalmi adataiknál is jobban növekedtek. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezek a társaságok nem csak és kizárólag élelmiszert, hanem iparcikket is forgalmaznak. A két cég a forgalomnövekedéssel ellentétben veszített a profitjából, az Aldi 2,5 milliárd forintot, a Lidl több mint nyolcat. Előbbi 5,9 milliárd forint nyereséggel fordult a 2023-as pénzügyi évre, az utóbbi 25,2 milliárddal. Mindkét cég adózás utáni nyeresége abszolút értékben is tetemes, vagyis ki lehet jelenteni, hogy a 2022-es év az övék volt. Annál is inkább, hiszen a diszkontpiacon mozgó versenytársuk, a Penny Magyarország 150 milliós veszteséget mutatott és csak tízszázalékos forgalomnövekedést ért el. Ez úgynevezett volumenveszteséget jelent, vagyis a Penny darabszámra kevesebb terméket adott el, mint 2021-ben.
Se nyereség, se forgalomnövekedés
Az Auchan Magyarország volt az egyetlen cég, amely látszólag teljesen elengedte a 2022-es évet, ugyanis sem nyereséget – 1,7 milliárd forint volt a vesztesége –, sem forgalomnövekedést nem mutatott fel, ami nem is elsősorban a vállalati adatok, hanem sokkal inkább a fogyasztói szokások megváltozása miatt aggasztó.
Nem szabad elfelejteni, hogy az Auchan volt az egyetlen olyan nemzetközi lánc, amely itteni megjelenésétől kezdve kitartott az eredeti hipermarket-koncepciója mellett.
Hatalmas választékot kínált minden termékkategóriában, nem akart „rákeveredni” sem az egykor nagyon divatos szupermarket és kényelmibolt-piacra, és nem akart diszkontosodni sem. A vásárlók ezt látszólag nem preferálták. A piacon köztudott, hogy a széles választék fenntartása költséges, és csak akkor éri meg, ha a lánc boltjaiban hatalmas a vásárlói kosárérték. Ez az, ami 2022-ben elolvadt – bár meg kell jegyezni, hogy inkább az áru mennyiségén látszott ez, nem pedig az árán –, így a kínálat fenntartása veszteséget okozott. Röviden ez magyarázza, hogy a francia lánc nagyon rosszul jött ki a 2022-es pénzügyi évből.
Még mielőtt bárki is elsiratná az Auchant, érdemes egy pillantást vetni a Spar Magyarország adataira. Ha valamelyiknek nagyon fájt a 2022-es év, akkor nyilvánvaló, hogy az ez a szupermarket lánc volt. Tizenöt százalékos forgalomnövekedés mellett 13,1 milliárd forint veszteséget mutatott ki, ami nagy valószínűséggel a kereskedelmi különadó befizetéséből jött össze. Igaz, mást is érintett ez a tétel, nem véletlen, hogy hatból hárman veszteséget mutattak ki, illetve hatból ötnek csökkent a nyeresége. Az Auchanhoz hasonlóan a Spar is azon kiskereskedelmi láncok közé tartozik, amelyek a kezdetektől ugyanazt a koncepciót képviselték a magyar piacon. Míg az előbbi tradicionális hipermarket, addig a Spar tradicionális szupermarket és kényelmi bolthálózat. Mindkettőt a bőséges kínálat jellemezte, ám a szakmai háttér-információk és a tapasztalat is azt mondatja, hogy az elmúlt hónapokban mindkét lánc óvatosabb kínálattal, több termékkategóriában csak a legkeresettebb termékeket jeleníti meg a felületén.
Sikeres koncepcióátalakítás
A Tesco, bár nem diszkont, mégis a nyertesek közé tartozik. A cég elmúlt pénzügyi évei nem olyanok voltak, mint amelyeket a vállalat vezetése szívesen kitenne az igazgatói iroda mellett függő faliújságra. Ehhez képest 2022-ben a Tesco nagy koncepcióátalakítása a jelek szerint elkezdett működni. A társaság több üzletének csökkentette a területét, az üres helyeket hasznosította, visszavett a kínálatából és nagy alapterületen némiképp diszkontosodott. Tavaly 15,5 százalékkal növelte árbevételét (itt is volumenveszteségről beszélünk), és csaknem hétmilliárd forinttal növelte adózott nyereségét. Ez némi magyarázatra szorul. A cég üzemi eredménye – vagyis a kiskereskedelmi profilból származó haszon – csaknem kétmilliárd forinttal csökkent ugyan, de a pénzügyi műveletek soron adózás előtt 17 milliárdos haszon mutatkozott, vélhetően a már említett ingatlan-bérbeadás, -eladás és lekötött pénzek kamatai miatt. Ez a profitképzés két dolgot jelenthet. Vagy hasznot akartak már látni a tulajdonosok, vagy valami nagy dobásra készül a cég. Így vagy úgy, a Tesco ezzel a nyereségtömeggel újra ringbe szállhat, hiszen egykor a legnagyobb forgalmú nemzetközi láncnak számított itthon, ma viszont csak a harmadik.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)
