Az Európai Unióban tavaly 34,3 milliárd liter sört főztek, ez már elérte a koronavírus-járvány előtti szintet – derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikáiból. Ha az alkoholmentes söröket is beleszámítjuk – ennek volumene egyébként nem változott –, ez azt jelenti, hogy minden lakosra 80 liter sör jutott.
Aligha meglepő, hogy az unió sörnagyhatalma Németország, ahol tavaly 7,6 milliárd liter sört főztek, ami a teljes uniós gyártás majd negyede.
Arra talán már kevesebben gondoltak volna, hogy őket Spanyolország, majd Lengyelország követi a sorban. Nem sokkal marad el egyébként a kétmilliárd litertől Olaszország és Csehország sem, a söreiről szintén jól ismert Hollandiáról pedig nincs tavalyi adat (2020-ban közelítették a 2,5 milliárd litert).
Méretéhez és lakosságához mérten Magyarország is előkelő helyen szerepel, hazánkban tavaly 563 millió liter sör készült, ami a teljes uniós mennyiség 1,6 százaléka.
Az Eurostat adatai szerint a legnagyobb exportőrök sorrendje valamelyest másképpen alakul:
- Hollandia
- Belgium
- Németország
- Csehország
- Írország
Érdekesség még, hogy az unión kívül az Egyesült Királyság (21 százalék), az Egyesült Államok (18 százalék), Kína (kilenc százalék), Oroszország (hét százalék) és Kanada négy százalék) voltak a legnagyobb vásárlói az európai söröknek. Közen az unióban főként a brit (57 százalék) italokat kóstolták, őket követték a mexikói (19 százalék), a szerb (nyolc százalék), az ukrán (három százalék) és a kínai (két százalék) nedűk.
Összehasonításképpen érdekes még, hogy Kína sörgyártása tavaly 35,7 milliárd literrel már megelőzte az európait.
A Statista adatai szerint egyébként ahol sok sört főznek, ott jobbára sokat is isznak. Lakosságarányosan a csehek isszák a legtöbb sört; 129 litert fejenként, őket az osztrákok (101 liter), lengyelek (92 liter) és németek (89 liter) követik.
Magyarország is inkább „sörös nemzet”: 68 literrel a kilencedikek vagyunk Európában.
A sörfogyasztásra negatív hatással voltak a koronavírus-járvánnyal járó lezárások, ami a gyártáson is meglátszott. Úgy tűnik, a piac viszont elég gyorsan kiheverte az időszakot, és már vissza is tért a 2019-es szinthez.
Ami egyébként a magyar söröket illeti, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a magyar gyártású sörök főként az Európai Unió tagállamaiba érkeznek (80,46 százalék), viszont figyelemre méltó a kelet-ázsiai országokkal való növekvő áruforgalmunk. – Kínába 2014-ben még csupán a sörexportunk 0,71 százaléka érkezett, 2021-ben viszont már 10,6 százalékát szállítottuk ide – mutatnak rá. Hasonlóan magas értéket képvisel a Dél-Koreába exportált magyar sör mennyisége is, ide 2021-ben a teljes sörkivitel 8,94 százaléka került. Az Európai Unió államai közül főként Csehországba (25,7 százalék), Horvátországba (21,7 százalék), Szlovákiába (11 százalék), valamint Romániába (8,24 százalék) exportálunk sört.
A hazai sörgyártás helyzetét vizsgáló elemzés kitér arra is, hogy az infláció ezt az ágazatot sem kerülte el. Sőt a folyamat évek óta tart:
az elmúlt 5-8 év során átlagosan 40 százalékkal került többe egy-egy palack sör, mint korábban.
Borítókép: A müncheni sörfesztivál a sörivás ünnepe (Fotó: AFP/Christof Stachep)
