Minden évben versenyt szerveznek a Kazahsztánban található, de Oroszország által felügyelt Bajkonurban fiatal rakétamérnököknek. A feladat szerint olyan rakétát kell építeni, amelyet egy központilag kiosztott, egyenméretű hajtóművel felröptetnek a levegőbe, majd kinyílik egy mentőernyő, s földet ér a szerkezet. A mérnökök feladata, hogy alkotásuk könnyű, de strapabíró legyen, áramvonalas, és stabilan tudjon az égbe törni. Készülhet bármiből az ötven centi hosszú készülék, papírból, fából, fémből, üvegszálból, karbonszövetből, a stabilizátor szárnyak elhelyezése is a mérnökök feladata. Ezt a versenyt pedig az esetek többségében Üzbegisztán fiataljai nyerik.
A siker kulcsa ugyanis leginkább a tapasztalat, nem a pénz. Taskent úgy látta, ez egyik eleme lehet annak a törekvésnek, hogy az egyre növekvő és fiatal lakosságával tudásalapú gazdaságot tudjon megvalósítani, így reformálva meg a szektort.
Üzbegisztán egy emberöltőn keresztül a gyapotról volt ismert. A jelentős gazdagságot, egyben környezeti károkat is hozó monokultúrás gazdálkodás mára a múlté, a kincset érő növény termesztése visszaszorult, az üzbégek pedig elárasztották az IT-szektort. Ismert jelenség, hogy a meglevő rendszereket nehezen bontják le az emberek egy új, modern módszer érdekében, ha a régi is működik. Ilyen például a postahálózat, amely ugyan sokkal lassabb a digitális megoldásnál, egyes országokban máig kitartanak a papíralapú levelezésnél. Üzbegisztánban a régi rendszereket le kellett bontani, és egyből a modern megoldást bevezetni. Savkat Mirzijojev üzbég elnök 2018-ban látogatott el Indiába, ahol megállapodott Narendra Modi miniszterelnökkel, hogy Üzbegisztán is részt vesz a digitális forradalomban, amely a szubkontinensen régóta zajlik. Majd 2019-ben megnyitották a taskenti IT Park nevű inkubátorházat, ahol üzbég startupok fejlesztése zajlik meglehetős sikerrel. Az ottani cégek mentesülnek az adófizetés alól, egyben lehetőséget nyújtanak a fiataloknak, akik számára a gyapot már csak a történelem része.
A kormány saját programot indított Egymillió üzbég kódoló néven, amely során bárki jelentkezhet a képzésre, a legjobbak pedig ösztöndíjban részesülnek, egyre bővítve így Üzbegisztán IT-szektorát.
A hivatalos tervek szerint 2028-ra az üzbég IT-szektornak el kell érnie az egymilliárd dolláros bevételt. Ehhez jó minőségű internetkapcsolat, számítógépek, de legfőképp emberek kellenek. Alig tíz éve, 2014-ben a 30,4 milliós üzbég lakosságból csak 4,9 millióan használták az internetet, 2021-ben az országban már 34,7 millióan éltek, s 22,6 milliónak volt hozzáférése a világhálóhoz. Mivel a kormányzat egyértelműen a digitális átállásban látja a gazdaság jövőjét, országszerte 14 új IT-inkubátorházat fog nyitni, összesen mintegy negyvenezer embernek adva munkát.
