Szakmai berkekben nyílt titoknak számít, hogy a 2022-es pénzügyi év után komoly érdekellentétek alakultak ki az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagsága körében. A nagy nemzetközi láncok az elmúlt években jelentősen növelték az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes árucikkek eladásában a piaci részesedésüket, miközben a hazai üzletláncok piacot veszítettek. Ma a nemzetközi cégek élelmiszerpiaci részesedése (az eladásból) nagyjából 67 százalék, míg a valódik profiljuk, az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes termékek értékesítéséből egyes számítások szerint elérik a 75 százalékot. A kis boltokat tömörítő magyar láncok részesedése nagyon alacsony szinre csökkent. A nemzetközi láncok 2000–2010 között lépték át a bűvös ötvenszázalékos határt, de ebben az időszakban a kis boltok piaci részesedése mindvégig negyven–ötven százalék között maradt.
Jól látszik, hogy a nemzetközi vállalkozások szerepe nagyot ugrott, de nem mindenki tudta egyformán növelni a szerepét.
Csak egy példa: a diszkontok aránya a nemzetközi láncok piaci részesedésében (tehát ebben a mai 67 százalékban) 2015-ben még csak 31 százalék volt, míg a 2022-es üzleti évben ez már 49 százalék lett. Vagyis nyolc év alatt hatalmasat fejlődtek, mi több, ma a kiskereskedelmi piacvezető a Lidl. A másik nagyon erős szereplő az Aldi. Egyelőre a kiskereskedelmi top 10-es lista közepén szerepel, de meglepő módon mindössze harminccal van csak kevesebb üzlete, mint a Lidlnek.
Ezeket a számokat tekintve érthető, hogy a nemzetközi láncok között is mutatkozik „némi” érdekellentét. Ráadásul a 2022-es pénzügyi év a szereplők mindegyikét megviselte. A nemzetközi láncok árbevétel-növekedése 2022-ben mindegyiknél az élelmiszer-infláció alatt volt (nem csak élelmiszert árulnak). Ezen a területen, tehát az élelmiszerpiacon szó szerint volument vesztettek. Ám ebben a piaci környezetben a két keménydiszkont és a Penny is egész jó eredményeket produkált – a többihez képest. Arról már a Magyar Nemzet korábban beszámolt, hogy a Lidl 30, az Aldi 32, a Penny pedig 25 százalékkal növelte árbevételét, viszont mindegyik veszített a nyereségességéből. Ehhez képes a Tesco, az Auchan és a Spar közel sem tudott ilyen eredményeket felmutatni, sőt az Auchan az inflációs környezet ellenére is forgalomcsökkenésről számolt be és veszteséggel fordult 2023-ba.
Mindennek tetejébe a kormányzati kommunikáció is szorongatja a piacot azzal, hogy a kiskereskedelmi árak növekedése túlzott volt az inflációs időszak csúcsán. Magyarán a piaci és politikai környezet természetszerűleg kihozza a kereskedelmi érdekvédelmi szervezeten belüli ellentéteket. Mindez pedig magát az érdekvédelmet nehezíti.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára még néhány hónapig a posztján marad, de már csak a szakmai szervezet ügyeinek átadás-átvételéért lesz felelős elsősorban. Kérdés persze, hogy ki lesz az utódja. Vámos György személye független volt a piaci szereplőktől – ez a szervezetnél annak idején alapkövetelmény volt. Túl sok információ egyébként meglepő módon nem kering arról, hogy ki lehet az utód, csak arról hallani, hogy vannak jelöltek. A napokban lezajlott szakmai fórumokon azonban felmerült egy konkrét név, amely az Auchan Magyarországhoz köthető. A cég egyébként a tagsága révén most is ad társelnöki tagot a szervezetnek Balázs Ildikó vállalati kapcsolatokért felelős vezető személyében. Ha a főtitkári pozícióra is jelölne embert, azzal új korszak kezdődhet a kereskedelmi szövetség életében.
Bár az OKSZ nincs annyira szem előtt a hétköznapi életben, a lobbiereje ugyanakkor óriási, tekintettel arra, hogy a kiskereskedelemben szereplő cégek mind a munkaadói oldalt, mind a GDP-termelő képességet tekintve komoly szerepet töltenek be a nemzetgazdaságban. A nagy nemzetközi kiskereskedelmi láncok közül többen szerepelnek az első húsz legnagyobb árbevételű cég listáján, a többségük pedig ott van a száz legnagyobb között.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
