Eszeveszettül keresik Romániában a megoldást, hogy minél kisebbre faragják a Brüsszel méltatlankodását is kiváltó költségvetési hiányt. A hat százalék fölötti deficittel is ijesztgető perspektívákra újabb lapáttal tett rá Marcel Bolos pénzügyminiszter, aki nemrég kijelentette:
Románia akár fizetésképtelenné is válhat, ha egyszerre alkalmazza a Brüsszel által kért új egységes bértörvényt, az új nyugdíjtörvényt és a kiadások lefaragásáról szóló jogszabályt.
Ezen korrigált csütörtökön a tárcavezető, miszerint kijelentésével csupán arra utalt volna, hogy gondok lehetnek az adócsalás leküzdése, az állami kiadások csökkentése és az adóügyi kiigazítások hiányában. Emlékeztetett arra, hogy Romániának három fontos célkitűzése van: a költségvetési hiány 21 milliárd lejes (4,25 milliárd euró) csökkentése, a nyugdíjak reformja és az új bértörvény alkalmazása. Ez utóbbi két intézkedés költségvetési vonzata összesen 25 milliárd lej (5,05 milliárd euró). Az államháztartás jelenlegi dinamikája szerint év végén a költségvetési hiány nem haladná meg a 4,4 százalékos deficitcélt – kozmetikázta a helyzetet Bolos. A koalíció fontolgatja annak a lehetőségét is, hogy egyszázalékos adót vessen ki a bankok forgalmára a profitadó megtartása mellett. Az intézkedés bevezetésével számításai szerint több mint kétmilliárd lej (404,04 millió euró) folyna be az államkasszába 2024-ben.
Meglepő léptékű tartalékot azonosított viszont adóhatósági forrásokra hivatkozva a Hotnews.ro hírportál: helyrebillentené az idei költségvetést, ha az állami cégek törlesztenék az adóhátralékaikat.
Az adóhatóság (ANAF) adatai szerint az állami vállalatok adóhátralékai közel húszmilliárd lejt tesznek ki. Az elképesztő mértékű hátralékon 1718, zömükben települési önkormányzati tulajdonban lévő cég osztozik. A behajtásra azonban esély sincs, 13,5 milliárd lej esetében az adóhatóságnak semmilyen jogi lehetőség nem áll a rendelkezésre, ez az összeg ugyanis csődvédelem alatt álló, illetve más okok miatt védettséget élvező vállalatok adósságállománya.
A legnagyobb adós a Nemzeti Kőszén Társaság (Compania Naționala a Huilei – CNH). Az egykori Zsil-völgyi szénbányákat működtető, petrozsényi székhelyű vállalatnak 5,2 milliárd lejt kellene befizetnie az államkasszába. A 2012-ben még 7400-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalat 2015-ben fizetésképtelenné vált, miután 2005 óta folyamatosan veszteséges. Az adósrangsor második helyét egy működő vállalat foglalja el, a CFR Marfa. Az állami vasúttársaság teherfuvarozásra szakosodott részlege az évek során 4,5 milliárd lejes adósságot halmozott fel, amiből 2,2 milliárdot (444,45 millió euró) az államkasszába kellene befizetnie. Bár a vasúti teherszállítás gazdaságosabb, mint a közúti, a CFR Marfa utoljára 2007-ben volt képes nyereséget termelni, akkor is mindössze 4,7 millió lejt. Abban az évben még 18 700-nál többen dolgoztak a vállalatnál, tavaly már csak 3246 volt az átlagos munkavállalói létszám. 2007-ben 1,835 milliárd lej volt az állami részvénytársaság árbevétele, ami 2022-re 689 millióra csökkent, annak ellenére, hogy a fuvarozási díjak időközben számottevően nőttek. 2016-ban még csak 871 millió lej volt a CFR Marfa adósságállománya, azóta azonban megállíthatatlanul nő.
A harmadik legnagyobb adós a Hunyad Energetikai Komplexum (CEH), amely az államnak 1,8 milliárd lejes adósa, teljes adósságállománya pedig 2,4 milliárd lej. Az energetikai cég 2019-ben vált fizetésképtelenné, 2021 óta semmiféle gazdasági tevékenységet nem folytat. Az állam 2012-ben hozta létre a vállalatot, amely az első évben még 37,9 millió lej profitot termelt, az azt követő években azonban már masszívan veszteséges volt. A három társaság behajthatatlan adósságállománya 9,2 milliárd lej (1,86 milliárd euró), ami a teljes 19,8 milliárdnak közel a fele.
Borítókép: Marcel Bolos román külügyminiszter (Forrás: Facebook)
