Eszeveszettül keresik Romániában a megoldást, hogy minél kisebbre faragják a Brüsszel méltatlankodását is kiváltó költségvetési hiányt. A hat százalék fölötti deficittel is ijesztgető perspektívákra újabb lapáttal tett rá Marcel Bolos pénzügyminiszter, aki nemrég kijelentette:
Románia akár fizetésképtelenné is válhat, ha egyszerre alkalmazza a Brüsszel által kért új egységes bértörvényt, az új nyugdíjtörvényt és a kiadások lefaragásáról szóló jogszabályt.
Ezen korrigált csütörtökön a tárcavezető, miszerint kijelentésével csupán arra utalt volna, hogy gondok lehetnek az adócsalás leküzdése, az állami kiadások csökkentése és az adóügyi kiigazítások hiányában. Emlékeztetett arra, hogy Romániának három fontos célkitűzése van: a költségvetési hiány 21 milliárd lejes (4,25 milliárd euró) csökkentése, a nyugdíjak reformja és az új bértörvény alkalmazása. Ez utóbbi két intézkedés költségvetési vonzata összesen 25 milliárd lej (5,05 milliárd euró). Az államháztartás jelenlegi dinamikája szerint év végén a költségvetési hiány nem haladná meg a 4,4 százalékos deficitcélt – kozmetikázta a helyzetet Bolos. A koalíció fontolgatja annak a lehetőségét is, hogy egyszázalékos adót vessen ki a bankok forgalmára a profitadó megtartása mellett. Az intézkedés bevezetésével számításai szerint több mint kétmilliárd lej (404,04 millió euró) folyna be az államkasszába 2024-ben.
Meglepő léptékű tartalékot azonosított viszont adóhatósági forrásokra hivatkozva a Hotnews.ro hírportál: helyrebillentené az idei költségvetést, ha az állami cégek törlesztenék az adóhátralékaikat.
Az adóhatóság (ANAF) adatai szerint az állami vállalatok adóhátralékai közel húszmilliárd lejt tesznek ki. Az elképesztő mértékű hátralékon 1718, zömükben települési önkormányzati tulajdonban lévő cég osztozik. A behajtásra azonban esély sincs, 13,5 milliárd lej esetében az adóhatóságnak semmilyen jogi lehetőség nem áll a rendelkezésre, ez az összeg ugyanis csődvédelem alatt álló, illetve más okok miatt védettséget élvező vállalatok adósságállománya.