Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A jegybanki statisztikák közül kettő, pénteken megjelenő adatra érdemes felhívni a figyelmet. Ekkor jelennek meg a háztartási és nem pénzügyi vállalati kamatlábak szeptemberi adatai, illetve a hitelintézetek ugyanezen időszakra vonatkozó mérlegadatai.
– Az augusztusi kamatmutatók alapján látható, hogy a jegybanki kamatcsökkentések fokozatosan jelennek meg a hitel- és betéti kamatokban: a betéti kamatokban gyorsabban, a hitelkamatokban lassabban – emelte ki Regős Gábor. Egy hónap alatt a lakossági lakáshitelek hitelköltség-mutatója 29 bázisponttal 10,12 százalékra, a személyi hiteleké nyolc bázisponttal 19,38 százalékra, míg a háztartási forintbetétek kamata 110 bázisponttal 10,95 százalékra mérséklődött. A nem pénzügyi vállalatok egymillió euró alatti forinthiteleinek kamata 79 bázisponttal 14,52 százalékra csökkent, míg forintbetéteik kamata 89 bázisponttal lett alacsonyabb és 12,89 százalékot tett ki.
– Augusztusban a háztartások hitelállománya 37,2 milliárd forinttal növekedett, míg a nem pénzügyi vállalatoké 164,3 milliárd forinttal mérséklődött az egy hónappal korábbihoz képest. Ez utóbbin belül a forint- és devizahitelek ellentétes tendenciát mutatnak – ismertette Regős Gábor.
A forinthitelek állománya 229,6 milliárd forinttal csökkent, míg a devizahiteleké 65,3 milliárd forinttal nőtt. Azaz a vállalkozások a magas forinthitelkamatok miatt egyre inkább devizában adósodnak el. Ez a jelenség a lakossági hitelezésnél szerencsére nem figyelhető meg, ezt a jegybank az adósságszabályok révén korlátozza is. – A hitelállománnyal kapcsolatos adatközléseket azért lesz érdemes figyelni, mert a kamatcsökkentések beindulásával a hitelezés is új erőre kaphat – húzta alá a vezető közgazdász.
Az Eurostat a héten több fontos adatot is közöl. Kedden jelenik meg a harmadik negyedéves GDP alakulásának gyorsbecslése, illetve az eurózóna októberi inflációjának gyorsbecslése, míg pénteken a szeptemberi munkanélküliségi adatok derülnek ki. A második negyedévben az eurózóna GDP-je negyedéves alapon 0,1 százalékkal növekedett, míg az Európai Unióé stagnált. Éves alapon a bővülés 0,5, illetve 0,4 százalékot tett ki. Az egyes uniós tagországok teljesítményváltozása között azonban jelentős szórás látható. Éves alapon a legnagyobb, 3,9 százalékos növekedést Málta érte el, ezt követte Görögország és Románia 2,7 százalékos bővülése. A legnagyobb visszaesés Észtországot (három százalék), Svédországot (2,4 százalék) és Magyarországot (2,3 százalék) jellemezte. Az új adatközlésből kiderül, hogy az infláció visszaszorulásával sikerül-e az Európai Unió gazdaságának ismét növekedési pályára állnia.
Szeptemberben az eurózóna inflációja az előző havi 5,2 százalékról 4,3 százalékra lassult, miközben az Európai Unióé 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérséklődött. Havi alapon az árak mindkét övezetben átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az eurózónán belül az élelmiszerek inflációja a többi termékcsoportét továbbra is érdemben meghaladja, ez a vizsgált időszakban 8,8 százalék volt. Ugyanakkor az energiaárak tavalyi magas szintjükhöz képest csökkenni tudtak, 4,6 százalékkal. Az egyes tagállamok közül a legmagasabb infláció Magyarországot (12,2 százalék) jellemezte, amelyet Románia (9,2 százalék) és Szlovákia (9 százalék) követett. A leglassabb pénzromlás Belgiumban (0,7 százalék) és Dániában (0,6 százalék) volt, míg Hollandiában 0,3 százalékkal lett alacsonyabb az árszínvonal.
Augusztusban az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,4 százalékon állt, ami az egy évvel korábbinál 0,3, míg az előző havinál 0,1 százalékponttal alacsonyabb érték. Az Európai Unióban ennél alacsonyabb, 5,9 százalékos rátát mértek, ami 0,2, illetve 0,1 százalékpontos javulást jelent éves, valamint havi összevetésben.
– A munkanélküliség tehát Európában továbbra sem okoz különösebb problémát. A legmagasabb munkanélküliségi rátával az egyes tagországok közül továbbra is Görögország (10,9 százalék), valamint Spanyolország (11,5 százalék) rendelkezett, míg a mutató Csehországban (2,5 százalék), Máltán (2,7 százalék) és Lengyelországban (2,8 százalék) volt a legalacsonyabb – sorolta Regős Gábor.
Az Egyesült Államokban a monetáris politikát tekintve a héten fontos döntés következik a tengerentúlon: kedden és szerdán ülésezik a Fed nyíltpiaci bizottsága. Végre pont kerül annak a több hónapos kérdésnek a végére, hogy szigorít-e még politikáján az amerikai döntéshozó testület. Az elemzők várakozása szerint a héten a Fed 25 bázisponttal emeli a jelenleg 5,25–5,5 százalékos irányadó kamatát. Ami az igazán nagy kérdés, az a jövőre vonatkozó kommunikáció: bejelenti-e a Fed a kamatemelési ciklus lezárását?
Borítókép: illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az európai politikusok számos képviselője a kommunizmus diktatúrájának valamiféle változatát óhajtja ráerőltetni a világ általunk is lakott népességére.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!