A legrosszabbkor jött a palesztin–izraeli háború a magyar gazdaság számára, amely éppen hogy kiheverte az energiaársokk okozta sebeket, most újra ugyanazokkal a kihívásokkal nézhet szembe. Tavaly ilyenkor döntött újabbnál újabb rekordokat a gáz ára, aztán a villamos energia árának emelkedésével kiegészülve csúnyán kibillentette az ország gazdaságának egyensúlyát, és a forint tavaly őszi gyengülését okozta.
Most azonban annyiban mindenképpen változik a képlet, hogy nem a gáz árára, hanem az olaj mozgására szegeződhet a döntéshozók tekintete.
Ne legyen kétségünk, a Közel-Kelet egyik legfőbb nyersanyagforrása biztosan nem függetleníti magát a következő hetek eseményeitől, az olajár a háború eszkalálódásával, azaz a szomszédos országok bekapcsolódásával azonnal 100 dollár fölé repülhet, az pedig a hazai üzemanyagárakban és az inflációban is megjelenhet.
A történelmi előzmények ismeretében a félelem valós, a most kirobbant fegyveres konfliktus előtt pont ötven évvel, az 1973-as jom kipuri háború után jelentették be az OPEC arab országai, hogy az Izraellel szövetséges országoknak nem küldenek olajat, ezzel párhuzamosan pedig drasztikusan megemelték az olaj árát, előidézve a 20. század legnagyobb olajválságát. A kérdés, hogy megismétlődhetnek-e az akkori események.
– Jelenleg nem tudjuk, hogy egy súlyosabb válság vagy egy gyorsan megoldódó válság irányába mozdulunk el, annyi azonban biztos, ameddig széles körben nem érintettek az olajpiaci szereplők és megmarad a mostani szinten ez a konfliktus, addig semmi nem indokolja, hogy egy hasonlóan durva olajválsággal nézzünk szembe
– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint lesz némi kockázati prémium a piacon, ami megjelenhet a hazai üzemanyagok árában, de drasztikus változásra alapvetően nem számít, egyelőre nincs jele annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok fellépne Iránnal szemben, sőt.
A szakember szerint ugyan vannak egészen szélsőséges forgatókönyvek is, ugyanakkor ezek realitását mérsékli, hogy az olajpiacon mesterségesen szűken van tartva a kínálat, az olajtermelők tudatosan visszatartják a termelésüket, hogy 90 dollár körül tartsák az olaj árát. Szerinte abban a pillanatban, ahogy elpattanna az ár a konfliktus hatására és visszaesne a kereslet, az újabb lépésre késztetné a termelőket. – Száz dollár az a küszöb, amely mellett meredeken visszaesne az olaj iránti kereslet, és ami már sértené az olajkitermelők pénzügyi-gazdasági érdekeit – magyarázta az elemző, hozzátéve, ott már belépnének többlettermeléssel, visszaállítva a 90 dollár körüli egyensúlyt. Ha az olajválsághoz hasonló eseménysorra nem is számít Virovácz Péter, de a dollár esetleges erősödése miatt elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar infláció jövőre végül egy-másfél százalékponttal magasabb legyen a vártnál.
Németh Dávid, a K&H Bank vezetője elemzője is úgy látja: ha nem súlyosbodik a mostani konfliktus, akkor nem lesz látványos áremelkedés az olajnál, ellenkező esetben már más lesz a helyzet.
A közgazdász szerint egy durvább eszkaláció esetén felmehet az olaj ára 140-150 dollárra is, így ha 1000 forint nem is lesz az üzemanyagok ára Magyarországon, de 700-800 forint már könnyen lehet.
A drágulás nemcsak a kőolaj mozgásából fakadhat, hanem a forint–dollár árfolyamából is, ugyanis ilyen helyzetben az amerikai fizetőeszköz borítékolható, hogy menekülődevizaként működne, tehát újra nyomás alá kerülne a forint. Az inflációt egy-másfél százalékponttal növelhetné egy ilyen eseménysor. De mindez csak a közvetlen hatás, egy ilyen magas ár, ha tartósnak bizonyulna, biztosan fékezné a világgazdaságot is. Arra a kérdésre, hogy megismétlődhet-e a ’73-as olajválság, azt mondta, az alapforgatókönyv szerint nem, de a Közel-Keleten ezt sem lehet teljesen kizárni.
Borítókép: Illusztráció, olajtanker (Fotó: Getty Images)
