Magyarországon és alapvetően a környező országokban is hosszú évek óta napirenden lévő kérdés az exportstruktúra diverzifikációja. A magyar és a V4-es országok, illetve a német gazdaság összekapcsolódása évszázadok során alakult ki, folyamatosan fejlődött, és ma már leginkább autóipari formát öltött – írta az Oeconomus, amely azt vizsgálta, mennyire koncentrált a V4-ek külkereskedelme.
Alapvetően a magasabb GDP-arányos exportmérőszámok nem jelentenek problémát az EU-n belül, az azonban már nagyobb sérülékenységet takar, ha mindösszesen csak néhány viszonylatban, célországban keletkezik a nagyobb exportteljesítmény.
Kína mintája az export/import diverzifikációban példaértékű lehet, hiszen az exportstruktúrája földrajzi szempontból rendkívül szerteágazó, mindez azt jelenti, hogy bármely kereskedelmi partnerrel folytatott teljesítményingadozás kisebb mértékben jelenhet meg a nemzetgazdaság teljesítményében. Magyarra fordítva, ha egy piaca kiesik, akkor az kevésbé okoz külkereskedelmi zavart. Más kérdés, hogy a kínai alapvetően nagy piac, nagyon sok ország exportál oda, és most a gazdaságának lassulása zavart okoz a kereskedelmi partnereinek a termelésében. Mindez világgazdasági szinten is érezteti hatását. (Csak egy példa: Kínában most kevesebb elektronikai termék, így mobiltelefon vagy számítástechnikai eszköz fogy, főleg a fogyasztók megfontoltabb költekezéséből adódóan. Ennek következtében a globális gyártók raktáraiban felhalmozódtak ezek az eszközök, a PC-eladások például már sokadik negyedéve csökkennek, ami megviseli a teljes piacot.)
Magyarországon az utóbbi időszakban komolyabb fókuszt kapott a keleti, illetve a déli nyitás, amely éppen a földrajzi koncentrációt volt hivatott csökkenteni, jelenleg pedig az EU-s pénzek körül kialakult politikai vita kapcsán vált láthatóvá, hogy a külföldi tőkebefektetések esetében nagyobb hangsúlyt kapnak az ázsiai országok, amelyre a gazdaságpolitika mint komoly eredményre tekint.
Nem véletlen, hogy a 2022-ben a régióban egészen magas volt a külföldi tőkebefektetések aránya itthon. Ez is egy hozadéka az export földrajzi diverzifikációjának.
Alapvetően közgazdasági vitán felül álló tény, hogy a diverzifikáltabb termékexport-struktúra és az alacsonyabb földrajzi koncentráció hozzájárul a nemzetgazdaságok sebezhetőségének csökkentéséhez. Ez egyfajta válságállósági mérőszám is, amelyet a vállalatoknál nagyon régóta számítanak. A módszertan nagyon hasonlít egy ország sebezhetőségének számítására.
Abban az esetben, ha Magyarország földrajzi exportkoncentrációját vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a teljes export kilencven százaléka Európán belül csapódik le, magyarán az ország legnagyobb kereskedelmi partnere maga az EU. A közgazdaságtanban ismert, úgynevezett HHI-mutató így Magyarország esetében 0,0942, vagyis 9,42 százalék, amely a V4-es országok között a második legalacsonyabbnak számít. (Minél kisebb, annál jobb.) A magyar export nyolcvan százaléka azonban 16 országgal bonyolódik le, amely egyértelműen földrajzi koncentrációt jelez. Lengyelország esetében is kilencvenszázalékos az exporton belül Európa részaránya, a számított HHI-mutató pedig 0,103, vagyis 10,3 százalék. A lengyel export nyolcvan százaléka 17 országgal bonyolódik le, vagyis nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a magyar exportnál.
Szlovákia esetében is erős (kilencvenszázalékos) az európai fókusz, ám a számított mutató itt a legkedvezőbb 0,0881, vagyis 8,81 százalék. Pedig a szlovák export nyolcvan százaléka „csak” 12 országgal bonyolódik le. (Természetesen a mutató számba veszi az exporttermékek, más harmadik országbeli megjelenését, valószínűleg a Szlovákok ebben a tekintetben jók igazán.)
Csehország esetében a kivitel kilencven százaléka ugyancsak Európán belül realizálódik, a számított HHI-index pedig 0,1291, vagyis 12,91 százalék, ami a legmagasabb V4-es érték. A cseh export nyolcvan százalékát pedig mindösszesen 13 ország adja. A kivitelt tekintve minden relációban elsődleges Németország szerepe, és egyértelműen látható, hogy a mutató alakulását a német exportteljesítmény alakítja.
Borítókép: Illusztráció (Fotó:Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.)
