Abban az esetben, ha Magyarország földrajzi exportkoncentrációját vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a teljes export kilencven százaléka Európán belül csapódik le, magyarán az ország legnagyobb kereskedelmi partnere maga az EU. A közgazdaságtanban ismert, úgynevezett HHI-mutató így Magyarország esetében 0,0942, vagyis 9,42 százalék, amely a V4-es országok között a második legalacsonyabbnak számít. (Minél kisebb, annál jobb.) A magyar export nyolcvan százaléka azonban 16 országgal bonyolódik le, amely egyértelműen földrajzi koncentrációt jelez. Lengyelország esetében is kilencvenszázalékos az exporton belül Európa részaránya, a számított HHI-mutató pedig 0,103, vagyis 10,3 százalék. A lengyel export nyolcvan százaléka 17 országgal bonyolódik le, vagyis nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a magyar exportnál.
Szlovákia esetében is erős (kilencvenszázalékos) az európai fókusz, ám a számított mutató itt a legkedvezőbb 0,0881, vagyis 8,81 százalék. Pedig a szlovák export nyolcvan százaléka „csak” 12 országgal bonyolódik le. (Természetesen a mutató számba veszi az exporttermékek, más harmadik országbeli megjelenését, valószínűleg a Szlovákok ebben a tekintetben jók igazán.)
Csehország esetében a kivitel kilencven százaléka ugyancsak Európán belül realizálódik, a számított HHI-index pedig 0,1291, vagyis 12,91 százalék, ami a legmagasabb V4-es érték. A cseh export nyolcvan százalékát pedig mindösszesen 13 ország adja. A kivitelt tekintve minden relációban elsődleges Németország szerepe, és egyértelműen látható, hogy a mutató alakulását a német exportteljesítmény alakítja.
Borítókép: Illusztráció (Fotó:Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!