Okozhat-e olajháborút az izraeli konfliktus? Mutatjuk! + videó

Ötven éve az olajháború évtizedes visszaesést okozott a fejlődésben, és ez valószínűleg most sem lenne másképpen.

–Az izraeli háború az olajpiacon is új helyzetet teremtett. De vajon megismétlődhet a ’73-as olajválság? – tette fel a kérdést a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője részletezte is az álláspontját a történésekről. 

Jelezte: az látszik, hogy a Hamász támadását követően a világpiaci olajárak a korábbi árszintnél öt-hét százalékkal magasabban stabilizálódnak. A növekmény jelentős ugyan, de egyelőre nem drámai. Ez szerinte részben annak köszönhető, hogy a jelenlegi helyzet bizonyos értelemben az ötven évvel ezelőtti fordítottja. 

Míg korábban a jom kippuri háború az olajválság gyújtópontját jelentette, ezúttal a fegyveres konfliktus egy meglévő energiaválságban robbant ki. A támadásra ráadásul éppen akkor került sor, amikor úgy tűnt: a feszültségek enyhülhetnek.

– Szaúd-Arábia közeledni kezdett Izraelhez, és a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Amerika kedvéért még az olajkitermelését is fokozhatja. A hírek hatására a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára kilencven dollár fölötti szintről 84 dollárra csökkent. A közeledés azonban feltüzelte a Hamászt, és így érdemben hozzájárulhatott a támadáshoz is. Az izraeli válasz hatására Szaúd-Arábia már jelezte, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat, így az enyhülés is meghiúsulni látszik. A Brent árfolyama újra kilencven dollár fölé emelkedett, ami azt mutatja, hogy a piaci szereplők beárazták az új geopolitikai viszonyokat – magyarázta az üzletágvezető.

Hortay Olivér szerint a háborúval azonban számos olyan új veszély is megjelent, ami az árakba egyelőre korlátozottan épült be. A konfliktus eszkalációja egy olyan térség törékeny egyensúlyát fenyegeti, ami a világ olajellátásának harmadát biztosítja. 

Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy az energetikai infrastruktúra elleni fizikai támadások többé nem tekinthetők tabunak. Ráadásul, az egyes országok potenciális bekapcsolódásával az újabb szankciók lehetősége is felmerül, és ezúttal nemcsak a Nyugat büntethet. Mostantól az Öböl menti országok embargója sem zárható ki, így a ’73-as párhuzam egyáltalán nem elrugaszkodott a valóságtól.

– Ötven éve az olajháború évtizedes visszaesést okozott a fejlődésben és ez valószínűleg most sem lenne másképpen. Különösen, mert jelenleg már nyakig vagyunk az energiaellátási problémákban, így senkinek sem hiányzik egy újabb pofon. Egyetlen út van tehát: az eszkalációt mindenképpen el kell kerülni – tette hozzá az üzletágvezető.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)