Továbbra is károkat okoz a háború és a szankciók hatásai

A kormány célja az, hogy a munkahelyek védelme és a gazdasági teljesítmény érdekében helyreállítsa az ipar teljesítményét.

– Augusztusban az ipari termelés 5,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 6,1 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján a kibocsátás 2023 júliusához mérten 2,4 százalékkal mérséklődött – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.

A termelés csökkenésében a feldolgozóipari alágak többségének szerepe volt. A legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés. A statisztikai hivatal jelezte azt is, hogy az ipar teljesítménye az év első nyolc hónapjában 4,6 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.

– A háború és szankciók miatt kialakult nehéz gazdasági helyzet az ipari alágazatok jelentős részének továbbra is súlyos károkat okoz. Pozitívum azonban, hogy a legnagyobb súlyú alágazatok közül a villamos berendezés gyártása emelkedett leginkább, valamint a járműgyártás teljesítménye is emelkedett – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A tárca közleménye idézte Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkárt, aki arról beszélt, hogy „az autógyártás már most sem létezik, a jövő pedig teljesen elképzelhetetlen elektromos autóipar és high tech akkumulátorgyártás nélkül. A járműipari ágazat az akkumulátor ágazattal együtt a hazai ipar harminc százalékát adhatja 2030-ra. Ezért a kormány továbbra is ezt tekinti a hazai ipar húzóerejének, mindemellett új iparstratégia készül, hogy más területek is súlyponti ágazattá váljanak.”

A minisztérium megerősítette a kormány célját, amely továbbra is az, hogy a munkahelyek védelme és a gazdasági teljesítmény érdekében helyreállítsa az ipar teljesítményét. Az idei az infláció letörésének éve, 2024-ben pedig helyre kell állítani a növekedést. 

Ezt alapozzák meg az olyan célzott gazdaságfejlesztési intézkedések, mint a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram és a Széchenyi-kártya-program, amelyek idén a kamatstoppal együtt 1,5 százalékponttal növelik a GDP-t. A leszerződött hitelek értéke a Baross Gábor programban átlépte a 750, míg az Széchenyi-kártya esetében megközelíti a 900 milliárd forintot.

– Augusztusban az ipar teljesítménye a vártnál rosszabbul alakult. A nyári leállások a szokásostól eltérően alakulhattak, több vállalat időzíthette azt augusztusra és kevesebb júliusra, amely eredményeképp az augusztusi termelés a júniusi szinten állt. Az ipari termelés alakulását ettől eltekintve a korábbiakkal megegyező folyamatok alakították: a belföldi termelés az alacsony kereslet miatt csökkent, míg az exporttermelés – az euróval szemben a tavalyinál 6,2 százalékkal erősebb forintárfolyam ellenére is – bővült, azaz a forint árfolyama és az export volumene között nem látható kapcsolat – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Hozzátette: az előző hónapok tendenciái is ezt mutatták, valamint most is azokban az iparágakban sikerült növelni a kibocsátást, amelyek exportra termelnek, míg a belső piacra termelő élelmiszeripar kibocsátása mérséklődött. Az exportágazatok jó teljesítményében a külső kereslet nem annyira kedvezőtlen alakulása mellett a beruházások játszhatnak szerepet.

– Az ipari teljesítmény javulása csak fokozatosan indulhat meg, ehhez a belső kereslet helyreállása szükséges – a külső kereslet fennmaradása mellett. Az ipari termelés az idei évben visszahúzza a gazdasági teljesítményt, ami év eleji várakozásainkhoz képest mindenképpen negatív meglepetést jelent. Míg a magas rendelésállomány és a beruházások termőre fordulása nyomán a termelés bővülését vártuk, addig ezt a belső kereslet megakadályozza – magyarázta a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Újvári Sándor)