Az évtized végére elérhetjük az uniós fejlettség kilencven százalékát

A következő években akár meg is duplázódhatnak a Magyarországra áramló külföldi tőkebefektetések, melyeknek több előnye is van. Minderről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt Kínában, a világ legnagyobb rendezvényén.

– Magyarország elutasítja a blokkosodást támogató politikákat, hazánk a békére, az együttműködésre és az összekapcsolódásra törekszik a Nyugat és a Kelet között – mondta Nagy Márton a világ egyik legnagyobb rendezvényén, a hatodik Kínai Nemzetközi Import Expón Sanghajban. A gazdaságfejlesztési miniszter jelezte: büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a kínai üzleti befektetések első számú célpontja Közép-Európában. A keleti nyitás sikerét pedig az mutatja, hogy 2023-ban a külföldi tőkebefektetés (FDI) már több mint egyharmada (34 százaléka) érkezik ide keleti országokból, miközben ez 2010-ben tíz százalék alatt volt. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország most építi ki a teljes elektromos autógyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromos töltőket és elektromos autókat.

Nagy Márton véleménye szerint a jelenlegi százmilliárd eurós teljes FDI-állomány 2030-ra akár meg is duplázódhat. A beáramló külföldi tőkebefektetéseknek három fontos előnye van. Először is makroszinten jelentősen emelkednek a beruházások, erősödik a termelés és az ország
külkereskedelme. 

Így 2030-ra a kivitel GDP-arányos mértéke elérheti a száz százalékot, miközben exportkomplexitásunk továbbra is a világ élvonalába tartozhat. Mindez segít abban, hogy az uniós fejlettség kilencven százalékát elérhetjük az évtized végére. 

Másodsorban mikroszinten, a magyar vállalatok fejlődésére az FDI úgynevezett multiplikatív hatása több tekintetben jelentős, horizontálisan és vertikálisan is.

– A horizontális integráció a kutatás-fejlesztés összekapcsolódását, egyetemi együttműködéseket, tudományos és innovációs parkokat foglal magába. A vertikális integráció pedig a beszállítói láncokon keresztül ad lehetőséget a magyar cégeknek arra, hogy új, modern technológiákat megismerve minél feljebb lépjenek – részletezte a miniszter. A kormány célja az, hogy egyre több magyar beszállító vegyen részt a hazánkban működő gyárak ellátási láncaiban. Mégpedig a legmagasabb szinten. Harmadsorban a miniszter azt emelte ki, hogy a nagyobb kereskedelmi aktivitás lökést adhat a logisztikai ágazatnak. Ez a szektor jelenleg a bruttó hazai termék öt százalékát adja, melyet tíz százalékra kell növelni az évtized végére. A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a Magyarországon előállított árukat magyar fuvarozók szállítsák el a rendeltetési helyükre.

– A külföldi tőkebefektetések töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának három előfeltétele van. Tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, elegendő és olcsó energiát, valamint megfelelő létszámú és képzettségű munkaerőt kell biztosítani – magyarázta a miniszter.

Nagy Márton arról is beszélt, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés jelenleg a világpolitika legátfogóbb projektje. Kiemelte: bár vannak közös kiemelt beruházások, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal, ennek ellenére az említett kezdeményezéshez tartozó infrastrukturális fejlesztések terén a magyar részvétel más országokkal összehasonlítva alacsony. Magyarországnak ezért érdemes növelnie az idetartozó infrastrukturális projektek nagyságát annak érdekében, hogy az erős kínai tőkebefektetések beáramlásnak köszönhető termelés és kereskedelem akadálymentes legyen.

Pénzügyi központ lehet hazánk

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium ismertette azt is, hogy Nagy Márton tárgyalt az ICBC, azaz a világ legnagyobb bankjának vezetőivel. A megbeszélésen ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak a nyugati és keleti tőke és csúcstechnológia gazdasági találkozási pontjává, hanem regionális pénzügyi központtá is kíván válni. A kormány – tekintettel arra, hogy az ICBC már ma is jelentős üzleti tevékenységet folytat Magyarországon – elkötelezett abban, hogy a bank fióktelepet nyisson Magyarországon. A miniszter kiemelte, hogy a magyar–kínai kapcsolatok jelentősen fejlődtek az elmúlt időszakban, hiszen legutóbb október közepén járt magas szintű delegáció Kínában, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével több együttműködési megállapodást írtak alá, köztük az ICBC-vel is.

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)