Fókuszban a versenyképes adórendszer és a hazait előnyben részesítő iparstratégia

Az adópolitika fő üzenete egy szóban a versenyképesség – jelentette ki Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a Figyelő TOP200 klubestjén. Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, olyan iparstratégia készül, amelyhez hat kiemelt területről kérték ki a cégek véleményét.

Figyelő TOP200 Klubest Fotó: Világgazdaság

A Figyelő TOP200 klubestjén először Szajlai Csaba főszerkesztő, a Mediaworks gazdasági divíziójának vezetője köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy az este két fontos területe a kormányzat adópolitikája és a 2024-es adóváltozások, valamint az iparfejlesztés.

Az adópolitika fő üzenete egy szóban a versenyképesség – mondta adópolitikai aktualitásokat ismertető előadásában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára. Rámutatott, az egykulcsos adórendszer bevezetésétől kezdve folyamatos építkezés zajlik bő tíz éve. A gazdaságfejlesztési eszköztárba bevezették a valós idejű digitális adatszolgáltatást. Ezek nyomán el tudták kezdeni a hosszú távra szóló adócsökkentést, többek közt a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklését. A koronavírus-járvány alatt célzott segítő intézkedéseket vezettek be. Az adórendszer alapjai nem sérültek, az adóhatóság a nála lévő információk birtokában immáron szolgáltatást nyújt, áfabevallási kiajánlást tervez bevezetni. A szolgáltatás első lépése az e-szja volt.

Az adópolitika vezérfonalai a jelenben is változatlanok – mondta –, az adócsökkentés a gazdaságot jelentősen képes dinamizálni és a meglévők beszedésével növekvő adóbevételek érhetők el. 

Az adóadminisztráció csökkentése adócsökkentéssel ér fel

 – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, a kicsi adók ideje lejárt, nem cél a kevesek által igénybe vehető sok kedvezmény.

Szólt arról is, a gazdaságfehéredésből jelentős többletbevétele származott a költségvetésnek. 2010 óta túlnyomórészt a munkát terhelő adók csökkentek, a fogyasztást terhelő adók felé tolva el a hangsúlyt. Látható, hogy 2022-ben több adóbevételt szedtek be mint 2021-ben, ugyanakkor a kevesebb adót többen megfizetik.

A magyar adórendszer versenyképességéről Izer Norbert azt mondta, az új mérési technika szerint is 11. helyen áll világszinten a magyar adórendszer. Ehhez hozzájárult többek között az egykulcsos személyi jövedelemadó vagy az egy számjegyű társasági adó.

Amíg 2010-ben az áfabevételek ötöde nem teljesült, (a régiós átlag 25 százalék volt), 2021-ig az áfarés viszont 4,4 százalékra csökkent.

A jövő évi változásokról szólva a globális minimumadót emelte ki, ami a 750 millió eurónál több éves árbevétellel rendelkező vállalatokat érinti, azaz a hazai cégek egy százalékát. Jövőre életbe lép az e-áfa rendszere a kiajánlással, 2025-től él az e-nyugtarendszer, ami felváltja a papíralapú nyugtát. Csak az kaphatja meg papíralapon, aki ezt kéri, az intézkedés egyúttal a garancialeveleket is kiváltja. A borászati termékek juttatása mentesül a közterhek alól, végül pedig a jövedéki adó mértéke tíz forinttal csökken a kereskedelmi célú gázolajvásárlás esetében.

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára előadásában azt mondta, a magyar ipar alapjai erősek maradtak, az export pedig jó mérlege a versenyképességnek. A cégek megkérdezése nyomán készülő iparstratégia főbb szempontjai között említette a tudásalapú versenyképességet, a minél szélesebb körű digitalizációt. A válságkezelést nézve a legnagyobb kihívás az energiaárak elszabadulása volt – ez felveti a hosszú távú versenyképesség mikéntjét is. Ezért 

szükséges a megfizethető, minél zöldebb energia és a lehető legnagyobb szuverenitás

 – tette hozzá.

Négy fő pillért említett: a patriotizmust, a hazai piac védelmét, a technológiát – itt és a fenntarthatóságban is nagy munka van még, és kiemelten fontos az ellátásbiztonság is. A hazai beszállítói szektor fejlesztése, a K+F támogatása, kiemelten gondolva a kapcsolatépítésre, és a magyar bajnokok kiemelése szintén kiemelt szempontok.

A készülő stratégia főbb intézkedési területek között említette:

• A koordinációt: szolgáltatóbb állam szükséges, nem csupán a pályázatok kiírása.
• A szabályozást: az adminisztratív terhek csökkentése és az itthon gyártott termékek esélyegyenlősége.
• A támogatáspolitikát: a patrióta szemlélet mellett a források hatékony felhasználása is szempont legyen.
• A külső környezetnek is van jelentősége, a megfelelő munkaerő jelenléte és a duális képzés szerepe.

Borítókép: Szajlai Csaba, a Figyelő és a Világgazdaság főszerkesztője megnyitja a klubestet (Fotó: Világgazdaság)