– Jelenleg a külföldi működőtőke, azaz az FDI állománya százmilliárd eurót tesz ki Magyarországon. A kormány célja az, hogy ezt 2030-ra megduplázza. Az állomány növelésében a nyugati és keleti tőke szerepe egyaránt fontos, így hazánk arra törekszik, hogy találkozási, összekapcsolódási pont legyen a legfejlettebb nyugati és keleti technológiának – mondta Nagy Márton Győrben, ahol az Audi Hungária harmincéves jubileumi rendezvényén és az új elektromotor-gyáregység termelésindításán vett részt. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint mindezek következtében 2030-ra a kivitel GDP-arányos mértéke elérheti a száz százalékot, miközben export komplexitásunk továbbra is a világ élvonalába tartozhat. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az évtized végére elérjük az uniós fejlettség kilencven százalékát.
A miniszter jelezte azt is, hogy a működőtőke töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának vannak előfeltételei. Elegendő és olcsó energiára van szükség a termeléshez, nélkülözhetetlen a megfelelő létszámú és képzettségű munkaerő, valamint az infrastruktúra további fejlesztése sem maradhat el.
(Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
A tárca közleménye kitért a részletekre is. A jelenlegi 44 TWh-ról 2030-ra 64 TWh-ra fog emelkedni az ország áramfogyasztása. Ezért meg kell építeni a Paks II erőművet, valamint gyorsítani kell a napelemek telepítését. Ezzel párhuzamosan szabályozói és adóoldalról támogatni kell a lakossági és az ipari méretű vállalati tárolókapacitások kiépítését is. További új munkavállalókra van szükség, amit elsősorban a hazai aktivitási arány növelésével, azaz többek közt a fiatalok erőteljesebb bevonásával kell elérni. A kormány elvi döntése, hogy amíg a hazai álláshelyeket magyar munkaerővel be lehet tölteni, addig magyar munkaerőt kell alkalmazni. Magyarországon harmadik országbeli állampolgár csak meghatározott céllal és meghatározott ideig tartózkodhat. Ezt fogja szolgálni az új, szigorúbb hazai szabályozás is. Végül kulcskérdés az előállított áruk szállításának biztosítása is. A logisztikai lehetőségek kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, így autópálya-építésekre, vasútfejlesztésekre, a légi szállítmányozás megerősítésére és a vízi szállítmányozás bővítésére van szükség. Ennek eredményeként a bruttó hazai termék öt százalékáról tíz százalékra emelkedhet a logisztikai szektor hozzáadott értéke.
A járműipar a hazai növekedés motorja, a 2010-ben meghirdetett munkaalapú társadalom és újraiparosítás alapja. A szűken vett autóiparban jelenleg közel százezer foglalkoztatottról beszélhetünk, a tágabban értelmezett járműiparban ezzel szemben a százötvenezret is elérheti ez a szám.
Középtávon a magyar járműipar teljesítménye, vagyis a GDP arányos termelési értéke a bruttó hazai termék harminc százalékát is megközelítheti a jelenlegi közel húsz százalékról, ami relatív ipari nagyhatalomként, regionális ipari középhatalomként tüntetné fel az országot. A tárca szerint kijelenthető, hogy az export- és beruházásvezérelt magyar gazdaság meghatározó húzóerejévé mára egyértelműen a járműgyártás és a high-tech akkumulátorgyártás lépett elő, amely szerves része a magyar gazdaságnak. A következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet az ágazatba, amivel húszezer új munkahely létesülhet.
