– A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szinte minden nap közöl valamilyen releváns gazdasági adatot – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Kedden a harmadik negyedéves beruházási adatok jelennek meg. A második negyedévben a beruházások volumene éves alapon 13,5 százalékkal, míg negyedéves alapon 4,1 százalékkal csökkent.
– A beruházások visszaesése elsősorban az uniós források visszatartására, az állam és az önkormányzatok forráshiányára, továbbá a magas kamatkörnyezetre vezethető vissza – mutatott rá Regős Gábor. Jelezte: ugyanakkor abból, hogy a feldolgozóipar beruházásai 7,7 százalékkal emelkedtek éves alapon, az látszik, hogy nem a kamatkörnyezet okozta a legnagyobb problémát, a csökkenés leginkább az állami beruházások visszaesésének eredménye. – A harmadik negyedévben – figyelembe véve a viszonylag kedvező építőipari adatokat – remélhetjük, hogy a mérséklődés üteme az előző negyedévesnél kisebb lesz – húzta alá.
Fotó: Éberling András
A siker titka
– Szerdán a harmadik negyedéves szolgáltatás-külkereskedelmi adatokat ismerteti a hivatal – mondta Regős Gábor. A második negyedévben a szolgáltatások exportjának euróban számított értéke 6,7 százalékkal, míg importja 0,8 százalékkal emelkedett éves alapon. Ezzel a többlet 451 millió euróval 2,7 milliárd euróra növekedett – azaz a szolgáltatások egyenlege kiemelkedően nagy szereppel bír a külkereskedelmi egyenleg szempontjából.
– Az egyenleg javulásához elsősorban a turizmus és a bérmunka-szolgáltatás növekvő többlete járult hozzá, de összességében minden szolgáltatáscsoportnál javulás következett be – mutatott rá. A turizmus többlete a harmadik negyedévben is nőhetett, tekintettel arra, hogy a hazánkba érkező külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma ebben az időszakban jelentősen, 12,3 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a magyar háztartások is többet utazhattak külföldre – tekintettel a nemzetközi turizmus koronavírus utáni újbóli fellendülésére és a környező országok sokszor kedvezőbb bolti áraira (bevásárlóturizmus).
– Így összességében arra számítunk, hogy az egyenleg a harmadik negyedévben tovább javulhatott, és ezzel a szolgáltatás-külkereskedelemnek jelentős szerepe lehetett abban, hogy a harmadik negyedévben a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból – emelte ki Regős Gábor.
Késleltetett hatás
Csütörtökön az ipari termelői árak októberi alakulását ismerhetjük meg. Szeptemberben az ipari termelői árak éves alapon 2,5 százalékkal mérséklődtek, míg havi alapon 1,7 százalékkal növekedtek. Az éves alapú árcsökkenésben az erősebb forintárfolyam játszott szerepet, de nemzetközi színtéren már az energiaárak is mérséklődtek.
– Ez azonban a hazai árakban még nem jelent meg, tekintettel arra, hogy ide az áremelkedés is később érkezett meg. Az alapanyagok és az előállítási költségek drágulása ugyanakkor felfelé hajtotta az árakat. Összességében tehát a termelői árak drasztikus növekedése megállt, de az energiapiac normalizálódása ellenére sem beszélhetünk a korábbi árszínvonal visszaállásáról – és várhatóan ezt tükrözi az októberi adat is – fűzte hozzá a vezető közgazdász.
