A héten több adattal is jelentkezik a KSH – írta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Ismertette, szerdán három adat lát napvilágot: az októberi ipari termelési adatok első becslése, az októberi kiskereskedelmi adatok, illetve a turisztikai szálláshelyek októberi forgalma.

(Fotó: Lakatos Péter)
Szeptemberben az ipari termelés volumene éves alapon 7,3 százalékkal csökkent, míg havi alapon 1,2 százalékkal bővült. A termelés éves alapú visszaeséséhez a feldolgozóipari alágazatok többsége hozzájárult, ugyanakkor a jelentős súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártása ágazat kibocsátása kismértékben, de bővülni tudott. A mérséklődésben elsősorban a gyenge belső kereslet játszott szerepet – emelte ki Regős Gábor –, de a külső kereslet alakulása sem tudott érdemben hozzájárulni az ipari termelés fellendüléséhez. Az ipari termelés felfutására csak a kereslet élénkülésével lehet számítani, ez pedig csak fokozatosan következhet be. Ezt mutatja az is, hogy az ágazat rendelésállománya szeptember végén összességében stagnált éves alapon, miközben az új rendelések volumene mintegy tizedével esett vissza.
A kiskereskedelmi fordulat még várat magára
A kiskereskedelmi forgalom volumene szeptemberben éves alapon 7,3 százalékkal csökkent, míg havi alapon stagnált, azaz a fordulat még itt is várat magára. Ugyanakkor a reálkeresetek éves alapú változása szeptemberben ismét a pozitív tartományba került, ennek pedig előbb-utóbb meg kell látszódnia a kiskereskedelmi adatokon is. Viszont a háztartások növekvő óvatossága, illetve az üzemanyagár-sapka okozta magas bázis miatt a forgalom növekedési pályára állása csak fokozatosan következhet be.
Újrainduló turizmus
A turisztikai szálláshelyek forgalma szeptemberben kedvezően alakult: a vendégéjszakák száma 5,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül azonban a külföldi és a belföldi vendégéjszakák száma továbbra is eltérő képet mutat: míg az előbbi 13,3 százalékkal emelkedett, addig az utóbbi 1,2 százalékkal mérséklődött. A belföldi vendégéjszakák számának alakulásában szerepet játszik a rendelkezésre álló reáljövedelmek csökkenése, illetve a nemzetközi turizmus erősödése: amint az a szolgáltatás-külkereskedelmi adatokból is látható, a magyarok egyre többet utaznak külföldre (a harmadik negyedévben euróban számítva 58,7 százalékkal költöttek többet külföldön, mint egy évvel korábban). Azaz az adatok a turizmus koronavírus utáni újraindulását mutatják – emelte ki Regős Gábor.