A héten több adattal is jelentkezik a KSH – írta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Ismertette, szerdán három adat lát napvilágot: az októberi ipari termelési adatok első becslése, az októberi kiskereskedelmi adatok, illetve a turisztikai szálláshelyek októberi forgalma.
(Fotó: Lakatos Péter)
Szeptemberben az ipari termelés volumene éves alapon 7,3 százalékkal csökkent, míg havi alapon 1,2 százalékkal bővült. A termelés éves alapú visszaeséséhez a feldolgozóipari alágazatok többsége hozzájárult, ugyanakkor a jelentős súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártása ágazat kibocsátása kismértékben, de bővülni tudott. A mérséklődésben elsősorban a gyenge belső kereslet játszott szerepet – emelte ki Regős Gábor –, de a külső kereslet alakulása sem tudott érdemben hozzájárulni az ipari termelés fellendüléséhez. Az ipari termelés felfutására csak a kereslet élénkülésével lehet számítani, ez pedig csak fokozatosan következhet be. Ezt mutatja az is, hogy az ágazat rendelésállománya szeptember végén összességében stagnált éves alapon, miközben az új rendelések volumene mintegy tizedével esett vissza.
A kiskereskedelmi fordulat még várat magára
A kiskereskedelmi forgalom volumene szeptemberben éves alapon 7,3 százalékkal csökkent, míg havi alapon stagnált, azaz a fordulat még itt is várat magára. Ugyanakkor a reálkeresetek éves alapú változása szeptemberben ismét a pozitív tartományba került, ennek pedig előbb-utóbb meg kell látszódnia a kiskereskedelmi adatokon is. Viszont a háztartások növekvő óvatossága, illetve az üzemanyagár-sapka okozta magas bázis miatt a forgalom növekedési pályára állása csak fokozatosan következhet be.
Újrainduló turizmus
A turisztikai szálláshelyek forgalma szeptemberben kedvezően alakult: a vendégéjszakák száma 5,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül azonban a külföldi és a belföldi vendégéjszakák száma továbbra is eltérő képet mutat: míg az előbbi 13,3 százalékkal emelkedett, addig az utóbbi 1,2 százalékkal mérséklődött. A belföldi vendégéjszakák számának alakulásában szerepet játszik a rendelkezésre álló reáljövedelmek csökkenése, illetve a nemzetközi turizmus erősödése: amint az a szolgáltatás-külkereskedelmi adatokból is látható, a magyarok egyre többet utaznak külföldre (a harmadik negyedévben euróban számítva 58,7 százalékkal költöttek többet külföldön, mint egy évvel korábban). Azaz az adatok a turizmus koronavírus utáni újraindulását mutatják – emelte ki Regős Gábor.
(Fotó: Éberling András)
Folytatódó dezinfláció
Pénteken a novemberi inflációs adatok, illetve az októberi külkereskedelmi termékforgalmi adatok első becslése jelenik meg. Az infláció októberben hajszálnyival tíz százalék alá lassult, azaz az elmúlt hónapokban erőteljes dezinfláció valósult meg, a kitűzött egyszámjegyű inflációs cél a decemberi vállalással szemben két hónappal korábban teljesült – mutatott rá a vezető közgazdász. Ez a dezinfláció várakozásunk szerint novemberben is folytatódhatott, amelyben jelentős szerepe lehetett az üzemanyagok árcsökkenésének, ami számításunk szerint havi alapon 0,3 százalékponttal foghatta vissza az inflációt – ismertette Regős Gábor. Hozzátette, hosszabb távon a dezinflációhoz hozzájárul az alacsony kereslet, az energiaárak mérséklődése, az erősebb forintárfolyam, az árfigyelő okozta fokozottabb verseny, illetve a magas árak fokozatos bázisba kerülése. Novemberben vélhetően már az élelmiszerek inflációja is az egyszámjegyű tartományba kerülhetett. A teljes infláció havi alapon –0,1, éves alapon pedig +7,8 százalékot érhetett el.
Szeptemberben az export volumene 2,4, az importé 7,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Azaz az alacsony belső kereslet nyomán már az export sem alakult annyira kedvezően, de a belső kereslet mérséklődése miatt az egyenleghez a volumenek alakulása összességében pozitívan járult hozzá. Az egyenleg 2,2 milliárd euróval 1340 millió euróra történő javulása azonban nem csak ezzel magyarázható, abban nagy szerepe volt a cserearány 11,7 százalékos javulásának: az export árak 6,7, az importárak 16,5 százalékkal csökkentek az energiaárak mérséklődése nyomán. Az új adatközlésből kiderül, hogy a magyar termék-külkereskedelem meg tudta-e őrizni októberben is a magas többletét.
További kamatvágás szükséges
Az MNB héten megjelenő statisztikái közül a hétfőn megjelenő háztartási és nem pénzügyi vállalati kamatlábakat, valamint a hitelintézetek összevont mérlegét érdemes kiemelni, továbbá a nemzetközi tartalékokról szóló, csütörtökön megjelenő adatokat. Szeptemberben a jegybank által meghatározott monetáris kondíciók lazításának eredményeként csökkentek a piaci hitelkamatok – bár ennek mértéke több esetben alacsony volt – emlékeztetett Regős Gábor. Szeptemberben a lakáscélú hitelek hitelköltsége 19 bázisponttal 9,93 százalékra, a személyi hiteleké öt bázisponttal 19,33 százalékra, a nem pénzügyi vállalatok egymillió euró alatti hiteleinek kabatlába 80 bázisponttal 13,72 százalékra mérséklődött – sorolta. A lekötött betétek esetében a lakosságnál 48 bázispontos csökkenés történt, 10,47 százalékra, míg a vállalatok betéti kamata 95 bázisponttal 11,94 százalékra esett. Látható tehát, hogy a hitelezés beindításához még szükség van a kamatok mérséklésére, a monetáris politika lazítására, illetve az is, hogy a betéti kamatok sokkal nagyobb mértékben reagálnak a kamatcsökkentésre, mint a hitelkamatok.
Októberben a hitelkamatok erőteljesebben csökkenhettek, tekintettel az önkéntes kamatplafonra. Szeptemberben a háztartások hitelállománya a tranzakciók eredményeként szezonálisan kiigazítva 7,2 milliárd forinttal haladta meg az egy hónappal korábbit, miközben betétállományuk a tranzakciókból eredően 18,7 milliárd forinttal mérséklődött. A vállalkozások esetében a hitelfelvétel elenyésző mértékű, 1,9 milliárd forintos növekedést mutatott, miközben a betétállomány a tranzakciókból eredően 113,9 milliárd forinttal csökkent. Az új adatokból kiderül, hogy októberben tudott-e erősödni a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi kedve.
Stabil kilátások a Standard and Poor’snál
Pénteken a Standard and Poor’s dönt hazánk hitelminősítéséről szokásos felülvizsgálata részeként. A hitelminősítő utoljára júliusban értékelte hazánkat, akkor a besoroláson nem változtatott, azt BBB- kategóriában hagyta, azaz a befektetésre ajánlott kategóriában, de csak egy fokozattal a bóvli felett. Kilátásunk stabil, tehát alapesetben nem számítunk a besorolás módosítására. A kilátás pozitívra vagy negatívra módosítására sem számítunk a pénteki döntés folyamán. A pozitív kilátás mellett szólna az infláció erőteljes mérséklődése, a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése, illetve a technikai recesszióból való kikerülés. A negatív kilátás a korábban tervezettnél magasabb hiány, illetve az uniós források visszatartása adhatna magyarázatot.
Államháztartás
A Pénzügyminisztérium pénteken közli az államháztartás november végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Októberben a hiány 222,6 milliárd forintot tett ki, így a tizedik hónap végéig az államháztartási deficit elérte a 3487,6 milliárd forintot, ami az éves előirányzat 102,6 százaléka, illetve a módosított előirányzat 83,7 százaléka. Továbbra is gond van az áfabevételek alakulásával, októberben a 9,9 százalékos infláció ellenére is a tavalyinál hatmilliárd forinttal kevesebb, 715 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A pénteki adatközlésből kiderül a novemberi hiány értéke, ami fontos indikációt jelent azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e a módosított hiánycél tartása. Ebben a kormányzat segítségére lehetett az MVM 309 milliárd forintos osztalékfizetése – emelte ki Regős Gábor.
Kedvezőtlen kiskereskedelmi adatok
Az Eurostat e heti adatközlései közül a szerdán megjelenő októberi kiskereskedelmi adatokat, illetve a csütörtökön napvilágot látó harmadik negyedéves részletes GDP-adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Szeptemberben az eurózóna kiskereskedelmi forgalma havi alapon 0,3 százalékkal, míg éves alapon 2,9 százalékkal csökkent, miközben az Európai Uniót 0,2, illetve 2,7 százalékos mérséklődés jellemezte, azaz a kiskereskedelmi forgalom összességében európai szinten sem alakul kedvezően. Az egyes országok közül a legnagyobb éves visszaesést Szlovénia (17 százalék), Belgium (8,4 százalék) és Magyarország (7,3 százalék), míg a legnagyobb bővülést Spanyolország (7,5 százalék), Ciprus (4,1 százalék) és Luxemburg (2,6 százalék) érte el.
Az előzetes adatok alapján az eurózóna GDP-je negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent, míg az Európai Unióé stagnált, éves összehasonlításban pedig mindkét övezetben minimális, 0,1 százalékos növekedést mértek. Az eddig adatot szolgáltató országok közül éves alapon a legnagyobb visszaesés Írországban (4,7 százalék), Észtországban (2,5 százalék), valamint Ausztriában és Svédországban (egyaránt 1,2 százalék) történt, miközben leggyorsabban a ciprusi (2,2 százalék), a román (2,1 százalék) és a portugál (1,9 százalék) GDP növekedett. Az új adatközlésből kiderül, hogy változtak-e az adatok a korábbi becsléshez képest, továbbá hogy miként alakultak a növekedés összetevői.
Amerikai munkaerőpiac, változatlan lengyel kamatszint
Az Egyesült Államokra vonatkozó adatok közül a pénteken megjelenő munkaerőpiaci adatokat érdemes kiemelni, ami azért is fontos, mert az Egyesült Államokban a monetáris politika nemcsak az inflációt, de a munkaerőpiaci helyzetet is figyelembe veszi döntései során – mutatott rá Regős Gábor. Novemberben a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 150 ezer fővel nőtt az Egyesült Államokban, ami alacsony bővülést jelent. A munkanélküliségi ráta 3,9 százalékon állt, ami az egy évvel korábbinál 0,2 százalékponttal magasabb, tehát az Egyesült Államok munkaerőpiaca továbbra is feszesnek tekinthető.
A régiós jegybankok közül a lengyel tart kamatdöntő ülést: kedden és szerdán. A lengyel jegybank már megkezdte kamatcsökkentési ciklusát, ám legutóbbi ülésén nem változtatott 5,75 százalékos irányadó rátáján. A várakozások szerint a jegybank most sem változtat az alapkamaton, sőt 2024-ben is csak minimális lazítás várható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock/Denys Kurbatov)
