Tovább csökkenhetett az infláció

Noha szeptemberben már emelkedtek a reálbérek és az inflációs cél is hamarább teljesült, a kiskereskedelmi fordulat még várat magára. Folytatódhat a dezinfláció, a turizmus láthatóan újraindult. Pénteken dönt a Standard and Poor’s hazánk hitelminősítéséről.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Visszatért az élet a turizmusba, egyre többen utazunk a járvány óta és szép számmal érkeznek hozzánk is a turisták
(Fotó: Éberling András)

Folytatódó dezinfláció

Pénteken a novemberi inflációs adatok, illetve az októberi külkereskedelmi termékforgalmi adatok első becslése jelenik meg. Az infláció októberben hajszálnyival tíz százalék alá lassult, azaz az elmúlt hónapokban erőteljes dezinfláció valósult meg, a kitűzött egyszámjegyű inflációs cél a decemberi vállalással szemben két hónappal korábban teljesült – mutatott rá a vezető közgazdász. Ez a dezinfláció várakozásunk szerint novemberben is folytatódhatott, amelyben jelentős szerepe lehetett az üzemanyagok árcsökkenésének, ami számításunk szerint havi alapon 0,3 százalékponttal foghatta vissza az inflációt – ismertette Regős Gábor. Hozzátette, hosszabb távon a dezinflációhoz hozzájárul az alacsony kereslet, az energiaárak mérséklődése, az erősebb forintárfolyam, az árfigyelő okozta fokozottabb verseny, illetve a magas árak fokozatos bázisba kerülése. Novemberben vélhetően már az élelmiszerek inflációja is az egyszámjegyű tartományba kerülhetett. A teljes infláció havi alapon –0,1, éves alapon pedig +7,8 százalékot érhetett el.

Szeptemberben az export volumene 2,4, az importé 7,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Azaz az alacsony belső kereslet nyomán már az export sem alakult annyira kedvezően, de a belső kereslet mérséklődése miatt az egyenleghez a volumenek alakulása összességében pozitívan járult hozzá. Az egyenleg 2,2 milliárd euróval 1340 millió euróra történő javulása azonban nem csak ezzel magyarázható, abban nagy szerepe volt a cserearány 11,7 százalékos javulásának: az export árak 6,7, az importárak 16,5 százalékkal csökkentek az energiaárak mérséklődése nyomán. Az új adatközlésből kiderül, hogy a magyar termék-külkereskedelem meg tudta-e őrizni októberben is a magas többletét.

További kamatvágás szükséges

Az MNB héten megjelenő statisztikái közül a hétfőn megjelenő háztartási és nem pénzügyi vállalati kamatlábakat, valamint a hitelintézetek összevont mérlegét érdemes kiemelni, továbbá a nemzetközi tartalékokról szóló, csütörtökön megjelenő adatokat. Szeptemberben a jegybank által meghatározott monetáris kondíciók lazításának eredményeként csökkentek a piaci hitelkamatok – bár ennek mértéke több esetben alacsony volt – emlékeztetett Regős Gábor. Szeptemberben a lakáscélú hitelek hitelköltsége 19 bázisponttal 9,93 százalékra, a személyi hiteleké öt bázisponttal 19,33 százalékra, a nem pénzügyi vállalatok egymillió euró alatti hiteleinek kabatlába 80 bázisponttal 13,72 százalékra mérséklődött – sorolta. A lekötött betétek esetében a lakosságnál 48 bázispontos csökkenés történt, 10,47 százalékra, míg a vállalatok betéti kamata 95 bázisponttal 11,94 százalékra esett. Látható tehát, hogy a hitelezés beindításához még szükség van a kamatok mérséklésére, a monetáris politika lazítására, illetve az is, hogy a betéti kamatok sokkal nagyobb mértékben reagálnak a kamatcsökkentésre, mint a hitelkamatok. 

Októberben a hitelkamatok erőteljesebben csökkenhettek, tekintettel az önkéntes kamatplafonra. Szeptemberben a háztartások hitelállománya a tranzakciók eredményeként szezonálisan kiigazítva 7,2 milliárd forinttal haladta meg az egy hónappal korábbit, miközben betétállományuk a tranzakciókból eredően 18,7 milliárd forinttal mérséklődött. A vállalkozások esetében a hitelfelvétel elenyésző mértékű, 1,9 milliárd forintos növekedést mutatott, miközben a betétállomány a tranzakciókból eredően 113,9 milliárd forinttal csökkent. Az új adatokból kiderül, hogy októberben tudott-e erősödni a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi kedve.

Stabil kilátások a Standard and Poor’snál

Pénteken a Standard and Poor’s dönt hazánk hitelminősítéséről szokásos felülvizsgálata részeként. A hitelminősítő utoljára júliusban értékelte hazánkat, akkor a besoroláson nem változtatott, azt BBB- kategóriában hagyta, azaz a befektetésre ajánlott kategóriában, de csak egy fokozattal a bóvli felett. Kilátásunk stabil, tehát alapesetben nem számítunk a besorolás módosítására. A kilátás pozitívra vagy negatívra módosítására sem számítunk a pénteki döntés folyamán. A pozitív kilátás mellett szólna az infláció erőteljes mérséklődése, a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése, illetve a technikai recesszióból való kikerülés. A negatív kilátás a korábban tervezettnél magasabb hiány, illetve az uniós források visszatartása adhatna magyarázatot.

Államháztartás

A Pénzügyminisztérium pénteken közli az államháztartás november végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Októberben a hiány 222,6 milliárd forintot tett ki, így a tizedik hónap végéig az államháztartási deficit elérte a 3487,6 milliárd forintot, ami az éves előirányzat 102,6 százaléka, illetve a módosított előirányzat 83,7 százaléka. Továbbra is gond van az áfabevételek alakulásával, októberben a 9,9 százalékos infláció ellenére is a tavalyinál hatmilliárd forinttal kevesebb, 715 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A pénteki adatközlésből kiderül a novemberi hiány értéke, ami fontos indikációt jelent azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e a módosított hiánycél tartása. Ebben a kormányzat segítségére lehetett az MVM 309 milliárd forintos osztalékfizetése – emelte ki Regős Gábor.

Kedvezőtlen kiskereskedelmi adatok

Az Eurostat e heti adatközlései közül a szerdán megjelenő októberi kiskereskedelmi adatokat, illetve a csütörtökön napvilágot látó harmadik negyedéves részletes GDP-adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Szeptemberben az eurózóna kiskereskedelmi forgalma havi alapon 0,3 százalékkal, míg éves alapon 2,9 százalékkal csökkent, miközben az Európai Uniót 0,2, illetve 2,7 százalékos mérséklődés jellemezte, azaz a kiskereskedelmi forgalom összességében európai szinten sem alakul kedvezően. Az egyes országok közül a legnagyobb éves visszaesést Szlovénia (17 százalék), Belgium (8,4 százalék) és Magyarország (7,3 százalék), míg a legnagyobb bővülést Spanyolország (7,5 százalék), Ciprus (4,1 százalék) és Luxemburg (2,6 százalék) érte el.

Az előzetes adatok alapján az eurózóna GDP-je negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent, míg az Európai Unióé stagnált, éves összehasonlításban pedig mindkét övezetben minimális, 0,1 százalékos növekedést mértek. Az eddig adatot szolgáltató országok közül éves alapon a legnagyobb visszaesés Írországban (4,7 százalék), Észtországban (2,5 százalék), valamint Ausztriában és Svédországban (egyaránt 1,2 százalék) történt, miközben leggyorsabban a ciprusi (2,2 százalék), a román (2,1 százalék) és a portugál (1,9 százalék) GDP növekedett. Az új adatközlésből kiderül, hogy változtak-e az adatok a korábbi becsléshez képest, továbbá hogy miként alakultak a növekedés összetevői.

Amerikai munkaerőpiac, változatlan lengyel kamatszint

Az Egyesült Államokra vonatkozó adatok közül a pénteken megjelenő munkaerőpiaci adatokat érdemes kiemelni, ami azért is fontos, mert az Egyesült Államokban a monetáris politika nemcsak az inflációt, de a munkaerőpiaci helyzetet is figyelembe veszi döntései során – mutatott rá Regős Gábor. Novemberben a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 150 ezer fővel nőtt az Egyesült Államokban, ami alacsony bővülést jelent. A munkanélküliségi ráta 3,9 százalékon állt, ami az egy évvel korábbinál 0,2 százalékponttal magasabb, tehát az Egyesült Államok munkaerőpiaca továbbra is feszesnek tekinthető.

A régiós jegybankok közül a lengyel tart kamatdöntő ülést: kedden és szerdán. A lengyel jegybank már megkezdte kamatcsökkentési ciklusát, ám legutóbbi ülésén nem változtatott 5,75 százalékos irányadó rátáján. A várakozások szerint a jegybank most sem változtat az alapkamaton, sőt 2024-ben is csak minimális lazítás várható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock/Denys Kurbatov)