Többéves trendtől búcsúzott el tavaly a magyarországi lakáspiac a kínálati árak alapján – ez derül ki egyebek mellett az Ingatlan.com lakásárindexéből. „Országosan mindössze 1,8 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak 2023 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ez minimális eltérésnek felel meg, egyben nagyon drasztikus lassulást jelent a korábbi évekhez képest. Hiszen 2019 és 2022 közötti időszak utolsó negyedéveit tekintve 20-24 százalékos volt az éves áremelkedés üteme. Ez alól csak a 2020-as év volt kivétel, amikor a koronavírus-járvány miatt hat százalékra lassult az éves lakásdrágulás tempója. Az árnövekedés leállására egyébként számítani lehetett, hiszen sokan elhalasztották a lakásvásárlást a magas tavalyi kamatszintek, az januártól induló új állami lakásprogram miatt” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László
A tavalyi év egészét tekintve hullámzó volt a lakásárak éven belüli mozgása, mert január és május között 1,9 százalékos drágulás volt megfigyelhető, a nyári hónapokban viszont másfél százalékkal csökkentek az árak. A szeptemberi fél százalékos árnövekedés után ugyanilyen mértékű árcsökkenés történt az őszi hónapokban. Decemberben az országos lakásárak viszont 0,8 százalékkal emelkedtek, ami annak is köszönhető, hogy 2023 utolsó hónapjában a kereslet is 15 százalékkal élénkült. A szakértő kiemelte, a lendületes 2024-es évkezdet a decemberi élénkülés miatt nem is tekinthető akkora meglepetésnek.
Az országon belül azonban jelentős, egyben ellentétes előjelű változások láthatóak. A gazdaságilag a legfejlettebb országrészek közé sorolt nyugat-dunántúli régióban például majdnem öt százalékkal nőttek a lakásárak a múlt év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest. Az észak-alföldi régió – köszönhetően az ottani fejlesztéseknek, egyebek mellett a Debrecen környéki gyárberuházásoknak – még ennél is nagyobb, öt százalékot meghaladó áremelkedéssel zárta az év utolsó hónapját – tette hozzá Balogh László.
A teljes lakáspiaciot nézve a legfelkapottabbnak számító fővárosi és Pest vármegyei lakáspiacon lényegében elmaradt a drágulás, hiszen mindössze 0,4, illetve 0,8 százalékos volt az árnövekedés. A budapesti eredmény nagy szerepet játszott abban, hogy országosan két százalék alatt maradt az éves drágulás üteme. A dél-dunántúli térséget is érdemes kiemelni, ott ugyanis 0,5 százalékkal csökkentek az árak egy év leforgása alatt – fogalmazott a szakember.
A szakértő szerint az idén fordulat várható a lakáspiaci forgalmat tekintve. A tavalyi visszaesés után növekedhet az adásvételek száma, részben a csok plusz indulásának és a falusi csok bővítésének, részben pedig az korábban elhalasztott vásárlások pótlásának és az egyre lejjebb ereszkedő lakáshitelkamatoknak köszönhetően.
Az OTP Ingatlanpont szakértői pedig úgy látják, a hazai rezsiterhek növekedése ugyan nem indított el nagy ingatlan-korszerűsítési hullámot, ám a lakásforgalom összetételén már erős nyomot hagyott. E tendenciák folytatódásával fokozódhat a korszerűtlen otthonok kiszorulása a piacról. Az ingatlanokat (a tavaly október végéig alkalmazott rendszerben) 12 kategóriába sorolták be: a két szélső osztály, a minimális energiaigényű (AA++) és a kiemelkedően rossz (JJ) ingatlanok éves fajlagos fogyasztása között tízszeresnél is nagyobb az eltérés.
A 2022-ben, illetve a 2023-ban (az október 31-ig vezetett adatbázis alapján) piacra került lakások kínálatának összevetése azt mutatja, hogy tavaly számottevően nőtt a korszerűbb ingatlanok aránya a forgalomban. A CC osztálytól felfelé minden kategória részaránya nőtt, míg DD-től lefelé mindegyiké csökkent. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ez hűen mutatja, hogy elsősorban a korszerűbb használt ingatlanok tudták megőrizni a forgalomképességüket a piac erős lehűlése ellenére is. Hozzátette, a felújításoknak a megemelt összegű falusi csok adhat lendületet.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kállai Márton)
