Hozzátette, a minden szempontból különleges anyag első mintái már elkészültek, és az első kísérletekre az orosz TRINITI-ben – a troicki termonukleáris kutatóintézetben – és a MEPhI-ben, a moszkvai mérnöki fizikai intézetben kerül sor. Ezt követően pedig az orosz szakemberek kínai és dél-koreai fúziós berendezésekben fogják ennek az anyagnak az összes szükséges tulajdonságát tesztelni a mihamarabbi eredmények érdekében, hiszen az ITER még az idén szeretne dönteni az első fal végleges anyagáról.
Mindezek mellett még számos más kihívásra – anyag- és technológiai fejlesztések, engedélyezési és karbantartási kérdések – is választ kell adni, ám a világ legnagyobb és legösszetettebb műszaki fejlesztése esetében ez magától értetődő – mutatott rá Hárfás Zsolt.
Beszélt arról is, hogy kiemelt cél az 50 MW fűtőteljesítmény mellett az 500 MW fúziós teljesítmény elérése, ezzel demonstrálva a fúzió energetikai felhasználásának lehetőségét, valamint a tríciumtenyésztési megoldások tesztelését is. Ha például
egy egymilliós lélekszámú világváros éves energiaigényét vesszük, akkor azt 400 000 tonna szén, 250 000 tonna olaj, illetve mindösszesen hatvan kilogramm fúziós üzemanyag fedezheti.
Az ITER eredetileg 2025 végére tűzte ki az „első plazma” dátumát, de az már most látszik, hogy ez a koronavírus-járvány és számos műszaki probléma miatt jelentősen csúszni fog. Hárfás Zsolt szerint 2050–2060-ra tehető az első olyan fúziós reaktor, a DEMO létrehozása, amely a villamosenergia-hálózatba is képes lesz majd villamos energiát betáplálni.
Egy azonban bizonyos, az orosz–ukrán konfliktus és a szankciók nem hátráltatták Oroszországot abban, hogy teljesítse kötelezettségeit, ami azért fontos, mert az orosz fél 25, csúcstechnológiát képviselő bonyolult rendszerért felel. A munkálatokban 35 vezető orosz tudományos kutatóintézet és üzem vesz részt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!