Ma országszerte 54 területet (beruházást) minősítettek rozsdaövezeti akcióterületnek, ezek listáját a vonatkozó jogszabály tartalmazza – mondták el lapunk megkeresésére az OTP Ingatlanpont szakértői a rozsdaövezetekre vonatkozó kérdéseink kapcsán. Emlékeztettek, a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján egy úgynevezett rozsdaövezeti bizottság dönt arról, hogy egy-egy benyújtott kezdeményezés rozsdaövezeti besorolást kap-e.
(Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós)
A több mint félszáz rozsdaövezeti terület jelentős része Budapesten található, de nem csak fővárosi részek vannak közte. A listában szerepel például Sárvár, itt közép-hosszú távon valósulhat meg fejlesztés, Kecskeméten és Debrecenben viszont már található a hivatalos megnevezés szerint azonnali rozsdaövezeti akcióterület. És van ilyen fejlesztésbe vonható rész a főváros olyan kerületeiben, amelyek a XI. vagy a XIII. kerülethez képest jóval kevésbé szerepelnek a köztudatban.
Ilyenek a VII., a VIII., vagy éppen a X. kerület, de Zuglóban is található hasznosítható barnamezős egykori ipari terület.
Korábban írtuk, a Rozsdaövezeti Akciótervvel az ingatlanfejlesztők és a vevők is jól járhatnak. Az egykori ipari területeken általában a nagyobb, akár sok száz lakásos, több ütemben megvalósuló projektek a jellemzőek. Az egyik előnyük pedig máris megmutatkozik, az OTP Ingatlanpont szakértői kiemelték, 2024-ben, a hatályos szabályozás alapján, társasházi lakások esetében csak a rozsdaövezeti területeken vásárolt lakóingatlanoknál igényelhetik vissza a vevők az ötszázalékos lakásáfát, ami árelőnyt jelenthet a vásárlóknak. Ha hasonló paraméterekkel rendelkező rozsdaövezeti és nem rozsdaövezeti lakásokat hasonlítunk össze, akkor ez egyértelműen a rozsdaövezeti újlakások mellett szól.
Ugyanakkor nem csak a rozsdaövezetben épülő lakások, hanem
a beruházás környezete is profitálhat a fejlesztésből,
azáltal, hogy ezeknek a jellemzően elhanyagolt ipari területeknek az újrahasznosításával bővül az újlakás-állomány, fejlődik az infrastruktúra, a tömegközlekedés, felgyorsul a szolgáltatások kiépülése és a lakóövezetek összeérése – részletezték a szakértők.
A barnaövezetek hasznosításának pedig még egy szempontból van létjogosultsága, ugyanis
a parlagon heverő egykori városszéli területek ma már sehogyan sem illeszkednek a városok szövetébe, a települések körbenőtték azokat.
Szintén írtuk, az akcióterv közvetlen előzményének tekinthető, hogy 2008 és 2014 között a lakásállomány minőségi megújulásához képest jóval, több százezerrel kevesebb új lakás épült meg, az építési igény pedig mintegy magával hozta a hasznosítás igényét, ami a kijelölt területek hosszú listáját nézve megvalósulni látszik. Ezek a fejlesztések láthatóan nem csak a fővárosra korlátozódnak, bár kétségkívül itt található a legtöbb elhagyott egykori ipari terület.
Az OTP Ingatlanpont szakértői emlékeztetnek még, nem csupán a lakásáfa visszaigényelhetősége, hanem időkorlát nélküli alkalmazhatósága is érv lehet a rozsdaövezetek mellett. Ugyanis alapesetben a kedvezményes, ötszázalékos lakásáfa azon beruházások esetében alkalmazható 2028-ig, amelyek 2024 végéig megszerzik a jogerős építési engedélyt. A rozsdaövezeti beruházások esetében élő, szintén ötszázalékos áfakulcs alkalmazásának viszont a jelenleg érvényes szabályozás alapján nincs véghatárideje.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
