Jelentősen zöldítenék energiamixüket a visegrádi országok

Hasonlóak a visegrádi országok törekvései a zöldenergia hasznosítását, kihasználását illetően. A lapunknak nyilatkozó szakértő kiemelte, a megújulóknál mind a négy visegrádi ország összetett portfólióban gondolkodik. Lengyelországban a szélenergiát használják ki jobban, míg hazánk inkább a naperőművi kapacitásokra támaszkodik.

Magyarország a napenergiát tudja kiemelkedően jól hasznosítani Fotó: Facebook/Dömötör Csaba

Földrajzi adottságoktól is függ a visegrádi országok energiamixe. Míg közös törekvés a zöldenergia arányának növelése, ezt teljesen eltérő módokon valósítanák meg, hiszen a kiindulópontok is teljesenk különbözőek. Hortay Olivér, a Századvég energia-és klímapolitika üzletágának vezetője lapunk megkeresésére elmondta: a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján 2022-ben Lengyelország teljes energiaellátásának 42 százalékát szénből, 30 százalékát olajból, 15 százalékát földgázból, a maradék 13 százalékát pedig megújulókból és hulladékból biztosította. A szén az ország villamosenergia-mixét is dominálta hetvenszázalékos részesedéssel – ezzel övék Európa legpiszkosabb villamosenergiamixe –, a megújulók pedig ebben a kategóriában 21 százalékot képviseltek. 

Nem mindennnapi megoldásokat is találni a megújulók hasznosítására
Fotó: Sascha Steinbach

A visegrádi országokban a szénfelhasználásban a második legnagyobb arányt Csehország produkálta, 31 százalékos súllyal a teljes energiamixben és 44 százalékos súllyal a villamosenergia-mixben, amelyet Szlovákia (14 és 8 százalék), valamint Magyarország (5 és 8 százalék) követett.

A zöldenergia – azaz az atomerőművek és a megújulók – hazánk teljes energiamixének körülbelül harmadát, villamosenergia-mixének pedig kétharmadát biztosította. Csehországban a fosszilisek és a megújulók aránya a teljes energiamixben szintén egyharmad-kétharmadként, a villamosenergia-mixben fele-fele arányban alakult. Szlovákia teljesítménye a teljes mixben hasonló volt, az árammixben pedig – a nukleáris energia 60 százalékos részesedésének köszönhetően – valamivel megelőzte Csehországot és Magyarországot – sorolta a szakértő.

Bár a V4-ek kiinduló helyzete különböző, törekvéseik nagyon hasonlóak – mutatott rá Hortay Olivér. Ismert, az uniós programmal összhangban minden uniós országnak van dekarbonizációs törekvése, a villamosenergia-rendszer esetében ezt mind a négy ország a nukleáris energiára és a megújuló energiahordozókra építi. Lengyelország két nukleáris erőművet tervez építeni a következő évtizedekben és az elsőre már a tervezési szerződést is aláírták. 

Robert Fico szlovák miniszterelnök a legutóbbi EU-csúcson – a meglévőkön felül – egy újabb atomerőmű tervét vázolta, Petr Fiala cseh miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy kormánya hatmilliárd eurót tervez befektetni a technológiába, Magyarországon pedig – a Paks 1 üzemidejének hosszabbítása és a Paks 2 beruházás mellett – egyre gyakrabban merül föl az igény arra, hogy további kapacitások szükségességét is intenzíven vizsgálni kellene – sorolta Hortay Olivér. 

A megújulóknál mind a négy visegrádi ország összetett portfólióban gondolkodik, de más súlypontokkal. Lengyelország például erősebben támaszkodna a szélenergiára, Magyarországon viszont a napenergia jelenti a domináns technológiát. 

A teljes energiamix dekarbonizációjában valamennyi vizsgált országban nagy kihívást jelent a közlekedési szektor és a hőpiac. 

A V4-ek ezeket elsősorban az elektromobilitás terjedésének elősegítésével és a fűtési rendszerek elektrifikációjával orvosolnák, amelyek várhatóan növelik a villamosenergia-igényeket. Ezért is van szükség a nagyszabású – atomenergiára és megújulókra épülő – kapacitásfejlesztésre – mutatott rá a szakértő. Itt érdemes megemlíteni, hogy Magyarország energiabiztonságát a paksi beruházás, illetve üzemidő-hosszabbítás még úgy is képes növelni, hogy a villamosenergia-felhasználás itthon is növekszik.

A földrajzi adottságok vizsgálatakor a rendelkezésre álló maximális potenciált és a gazdaságosságot érdemes különvenni Hortay Olivér szerint. A napelemek és a szélerőművek esetében mind a négy országra kijelenthető, hogy az elméleti maximum jóval meghaladja a jelenlegi beépített kapacitásokat, a kemény korlátot sokkal inkább a gazdaságosság jelenti. Hiába lehet például egy családi ház tetejére napelemet építeni, annak tájolása befolyásolja, hogy az adott egység mennyi energiát termel, ahogyan a földrajzi viszonyok is befolyásolják egy szélturbina megtérülését és termelékenységét. A a visegrádi országok szakpolitikai súlypontjai általánosságban ezeket a gazdaságosságbeli különbségeket is tükrözik, pont ezért támaszkodik jobban Lengyelország a szélerőművekre, míg Magyarország a naperőművekre.