Robert Fico szlovák miniszterelnök a legutóbbi EU-csúcson – a meglévőkön felül – egy újabb atomerőmű tervét vázolta, Petr Fiala cseh miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy kormánya hatmilliárd eurót tervez befektetni a technológiába, Magyarországon pedig – a Paks 1 üzemidejének hosszabbítása és a Paks 2 beruházás mellett – egyre gyakrabban merül föl az igény arra, hogy további kapacitások szükségességét is intenzíven vizsgálni kellene – sorolta Hortay Olivér.
A megújulóknál mind a négy visegrádi ország összetett portfólióban gondolkodik, de más súlypontokkal. Lengyelország például erősebben támaszkodna a szélenergiára, Magyarországon viszont a napenergia jelenti a domináns technológiát.
A teljes energiamix dekarbonizációjában valamennyi vizsgált országban nagy kihívást jelent a közlekedési szektor és a hőpiac.
A V4-ek ezeket elsősorban az elektromobilitás terjedésének elősegítésével és a fűtési rendszerek elektrifikációjával orvosolnák, amelyek várhatóan növelik a villamosenergia-igényeket. Ezért is van szükség a nagyszabású – atomenergiára és megújulókra épülő – kapacitásfejlesztésre – mutatott rá a szakértő. Itt érdemes megemlíteni, hogy Magyarország energiabiztonságát a paksi beruházás, illetve üzemidő-hosszabbítás még úgy is képes növelni, hogy a villamosenergia-felhasználás itthon is növekszik.
A földrajzi adottságok vizsgálatakor a rendelkezésre álló maximális potenciált és a gazdaságosságot érdemes különvenni Hortay Olivér szerint. A napelemek és a szélerőművek esetében mind a négy országra kijelenthető, hogy az elméleti maximum jóval meghaladja a jelenlegi beépített kapacitásokat, a kemény korlátot sokkal inkább a gazdaságosság jelenti. Hiába lehet például egy családi ház tetejére napelemet építeni, annak tájolása befolyásolja, hogy az adott egység mennyi energiát termel, ahogyan a földrajzi viszonyok is befolyásolják egy szélturbina megtérülését és termelékenységét. A a visegrádi országok szakpolitikai súlypontjai általánosságban ezeket a gazdaságosságbeli különbségeket is tükrözik, pont ezért támaszkodik jobban Lengyelország a szélerőművekre, míg Magyarország a naperőművekre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!