Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitóelőadásával kezdődött az MKIK–KAVOSZ Zrt. Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni érdemes című konferenciasorozat záró, budapesti etapja szerdán. A miniszter külön kiemelte a foglalkoztatást, szerinte a magyar gazdasági kabinet egyik legnehezebb feladata, hogy a foglalkoztatást 85 százalékra növelje.
Ezt úgy igyekeznek elérni, hogy az inaktivitást csökkentik, és a meglevő munkaerőpiaci adottságokhoz passzítják a foglalkoztatási feltételeket. A kormány nem mellesleg a foglalkoztatottságot az elmúlt időszakban az unió hetedik helyére dolgozta fel. Mindezt azért emelte ki a miniszter, mert a hazai munkaerőpiac háromnegyede köthető a magyar vállalkozói szférához – vagyis ezen a területen nem kerülhetők meg a kis- és közepes cégek.
A miniszter az előadása elején hangsúlyozta, hogy a vállalati piaci szereplők pontosan ismerik a hazai gazdaságot, és képben vannak, hogy mi az, ami szükséges az üzletmenetük javításához. Erről pedig jó információkkal szolgálnak a minisztériumnak, amely folyamatosan együtt dolgozik az iparkamarákkal és a KAVOSZ-szal a munkaerőpiac fejlesztéséért, például a szakképzés területén.
A miniszter a beszédében a munkaerőpiac regionális alakulásáról is beszélt, külön hangsúlyozva, hogy mely területeken csökken az inaktívak száma. Ugyancsak érdekes folyamat, hogy nemcsak az inaktivitás csökken, hanem az átmozgás is, vagyis nagyon sokan átképzik magukat vagy a képzettségük okán munkát váltanak. Az erősebben digitalizált területeken – például az államigazgatásban – ma már kevesebben dolgoznak, ám a magánszektor felé tolódnak a munkavállalók, többek között a szolgáltatóiparba, a vendéglátásba.
A versenyszférának így van utánpótlása. Amiből hiány mutatkozik, az a felsőfokú végzettséggel rendelkező munakerő.
Tehát a minisztériumnak ügyelnie a kell az egyetemi képzésekre is. Ám,hogy ne feleslegesen ontsák a diplomásokat az egyetemek, a minisztériumnak ügyelnie kell arra, mely szakmákat érdemes előtérbe helyezni. Itt egyértelműen be kell vonni a rendszerbe az érdekvédelmi szervezeteket, vagyis a VOSZ-t, a kamarákat, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a vállalati szektorral.
Hol van tartalék?
A miniszter Svédországot mint a legaktívabb EU-tagot emelte ki. Ott is a fiatalságban van a legnagyobb tartalék, ahogy itthon is. Tehát vannak a tartalék mozgósításra vonatkozó modellek. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatás itthon minden korosztályban jobb, mint az uniós átlag. Nagy Márton szerint nagyjából háromszázezer főnyi tartalék van, ebből nyolcvanezret már sikerült mozgósítani. A miniszter elmondta, hogy a tárca számításai szerint az említett háromszázezer fő a következőképp oszlik meg:
- negyvenezer rövid távon elhelyezhető, közvetíthető munkaerő,
- ötvenezer képzésre, átképzésre szoruló,
- 150 ezer fő, akinek támogatásra van szüksége (például utazási, egészségügyi),
- hatvanezer inaktív fiatal, akinek motivációra van szüksége.
A minisztérium a munkaerőpiaci fejlesztéshez különféle programokat és egyben támogatási rendszert alakít ki.
Ez nem újdonság, hiszen például a Covid-járvány alatt is számos foglalkoztatási támogatás volt igénybe vehető, nemcsak itthon, hanem az egész világon.
Ugyanakkor az is érdekes, hogy a történelemben ez az első olyan válság, amely a GDP-visszaesés ellenére érintetlenül hagyta a munkaerőpiacot. Mindez összetett folyamat, de a lényeg, hogy a cégek átmenetinek ítélik a helyzetet, és nem akarnak megválni a bevált, hozzáértő munkaerőtől.
A vendégmunkások ügye
A szabályok világosak, a magyar munkahelyek a magyaroké – mondta a miniszter. A beáramló munkaerő vendég. Ráadásul a számuk, az arányuk a hazai foglalkoztatásban elenyésző. Sok szám kering a rendszerben, a tényleges vendégmunkásszám 70-75 ezer, ők felelnek meg a vendégmunkás-szabályoknak. Van persze más külföldi munkavállaló, de az ő szerepük egészen más a vállalatoknál. Mindent összevetve valamivel több mint 121 ezer külföldi dolgozik itthon, szemben a bőven több mint 4,7 millió magyar munkavállalóval. Összegzésképp a miniszter elmondta, nem akarnak még egymillió munkahelyet, nem ez a cél, ahogyan nem is a vendégmunkások számának növelése. A cél a tartalékok aktivizálása.
