Visszafogja a magyar GDP-t is a háború, néhány multi felelős leginkább a drágulásért, a kamatstop fenntartását kéri Nagy Márton

Rányomta a német és a magyar gazdaság teljesítményére is a bélyegét az orosz–ukrán háború. A hitelezés fenntartása érdekében az önkéntes kamatplafon fenntartására kéri a bankokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Jól behatárolható, mely tényezők miatt nőtt az infláció ismét, illetve jelentős fejlesztési forrásokhoz juthat a magyar vidék a 2027-ig tartó uniós ciklusban.

Az önkéntes kamatstop fenntartása a hitelezést is élénkíti, ezért kéri június 30-ig a fenntartását Nagy Márton Fotó: MTI/Purger Tamás

Kijelenthető: néhány multi felelős a mostani drágulásért

Már régen nem az élelmiszerek vagy az üzemanyagok húzzák a magyarországi árdinamikát, sokkal inkább a szolgáltatások inflációja. Miközben áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszer-infláció mindössze egyszázalékos volt, a szolgáltatások még mindig majdnem két számjegyű mértékben emelkedtek. Az általános szerződési feltételek alapján viszonylag egyértelműen beazonosítható kör: a bankok, biztosítók és a telekommunikációs vállalatokra jellemző leginkább ez a gyakorlat

– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője arról is beszélt, hogy az előbb említettek nem az aktuális és várható költségszintekkel indokolják az áremeléseket, hanem a lehető legnagyobb emelést hajtják végre, úgy, hogy mindenki más ezt csinálja az adott ágazatban.

Jelentős források juthatnak vidékfejlesztésre 2027-ig. Fotó: MTI/Cseke Csilla

Több mint húszmilliárd forintot kaphat fejlesztésre a magyar vidék

– A kormány célja, hogy uniós és hazai források felhasználásával csökkentse az országon belüli fejlettségi különbségeket – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Székesfehérváron. Latorcai Csaba kiemelte, hogy Magyarország a 2014–2020-as időszakban az első három között szerepelt az európai uniós tagországok között az uniós források felhasználásában, a 2021–27-es időszakban pedig jelenleg az első.

Az államtitkár közölte, fejlettségben Magyarország évről évre erőteljesen zárkózik fel az EU átlagához, ugyanakkor az országon belül az egyes területek közötti különbségek növekedése figyelhető meg.

A kormány célja ezért az, hogy a 2021–2027 közötti időszakban 21,8 milliárd eurós kohéziós forrással élhetőbbé tegye a vidéket.

Csaknem tíz százalékkal nőttek a reálkeresetek márciusban

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. 

A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 

A bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss közzétételéből.

Az év első három hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 623 ezer forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 414 300, a kedvezményeket figyelembe véve 428 800 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A friss adatok alapján soha nem látott magasságba emelkedtek az átlagbérek – állapította meg Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy az átlagfizetés márciusban már három nemzetgazdasági ágban haladta meg az egymillió forintot: a pénzügyi szektorban, az energiaiparban és az infokommunikációban.