Félévéhez érkezik a védelem költségvetése

Néhány nap múlva beköszönt a június, amely egyúttal azt is jelenti, hogy félévéhez ér a 2024-es költségvetés. Ennek apropóján érdemes visszatekinteni, hogy honnan indultunk és hol tartunk most.

Pillanatkép 2023 májusából. Varga Mihály pénzügyminiszter és Kövér László, a parlament elnöke Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az idei költségvetést négyszázalékos GDP-arányos gazdasági növekedéssel, hatszázalékos inflációs várakozással, a bruttó hazai termék 2,9 százalékának megfelelő hiánycéllal, valamint az államadósság további csökkenésével fogadta el az Országgyűlés 2023 tavaszán. Az elmúlt évben azonban a vártnál jóval magasabb szinten alakult az infláció, a gazdaság pedig visszaesett, a 2023-as költségvetési bázis ezért kedvezőtlenebb lett, mint a 2024-es büdzsé tervezésekor feltételezett pálya. Emiatt menet közben új, az adósság csökkentését biztosító hiánycél kitűzésére volt szükség, amelyet a GDP 4,5 százalékában határoztak meg – foglalja össze a történteket a kormány konvergenciaprogramjában olvasható elemzés. A dokumentum kiemeli: az új hiánycél ellenére a költségvetés főbb prioritásai nem változnak.

Az idei büdzsét a védelem költségvetésének nevezte el a kormányzat. Ennek oka az, hogy a két legfontosabb terület a rezsivédelem és a honvédelem.

Ennek megfelelően a Rezsivédelmi Alap a költségvetés része maradt, de a csökkenő energiaárak miatt az összege a felére csökkent. A lakosság, költségvetési szervek, önkormányzati intézmények, a nem állami (egyházi és nonprofit) oktatási, egészségügyi és szociális intézmények és kormányzati közszolgáltatók energiaköltségeinek részbeni átvállalására a kormány 1340 milliárd forintot különített el. Ennek fedezetét részben a befolyó különadó-bevételek jelentik. Az extraprofitadókból származó bevételek idén az energia-, a bank- és a gyógyszerágazat esetében a felére csökkennek.

 

A védelmi kiadások prioritást élveznek, értékük 2024-ben is a GDP két százaléka marad. A kormány biztosítja a családtámogatásokat, továbbá a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A közszférában dolgozók anyagi megbecsülésének növelése továbbra is cél. Jelentős, 771 milliárd forintot tesz ki a 2023-hoz viszonyított bértöbblet a közszférában. Ebben benne van az oktatási ágazat béremelése, az egészségügyi béremelés, a rendvédelemben és a honvédelemben dolgozók béremelése. Kiemelt cél a munkahelyek védelme, a teljes foglalkoztatás fenntartása, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, valamint újabb munkahelyek létrejöttének elősegítése. 

Az elemzés megállapítja, hogy az első negyedévi költségvetési adatok összhangban vannak azzal a helyzettel, amely az új költségvetési hiánycél kitűzésének kiindulópontját jelentette. 

Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az egész évet befolyásoló tartós folyamatokra utalhat azonban, hogy az adóbevételek közül a munkabérekhez kötődők dinamikusan nőttek. Ez azt mutatja, hogy a költségvetés szilárd bázisát jelentő, a fenntarthatóság zálogát jelentő munkaerőpiacon a folyamatok megfelelően alakulnak, a foglalkoztatási szint magas, a reálbérek újra jelentős mértékben növekednek.

A költségvetési képet nagyban árnyalja, hogy az áfabevételek szezonalitása miatt az első negyedévben rendszerint több százmilliárd forinttal alacsonyabb bevétel képződik. Ennek oka, hogy az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfa-kiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza – jegyzi meg a konvergenciaprogram. A kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven az idei évben is kifizette a 13. havi nyugdíjat. Ennek költségvetési hatása – az alapnyugdíjjal együtt, a nyugdíjszerű ellátásokat is beleértve – 1041 milliárd forintot tett ki. Az első negyedévben a nyugellátásokra fordított összegek elérték az 1895,7 milliárd forintot. A gyógyító-megelőző ellátásokra 588,9 milliárd forintot fizettek ki március végéig.

Tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben esedékessé vált, a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak. 

Ennek oka, hogy korábban az őszi hónapokra esett ez a kamatfizetés, most azonban év elejére hozták előre. A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1241,3 milliárd forint volt.

Az állami beruházások tervezésénél prioritássá vált a hatékonyság és takarékosság. A költségvetés a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot célzó kiemelten támogató projektekre összpontosít. Ezzel összhangban az új hiánycél elérését biztosítását segítendő, döntés született 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásáról, ezek a következő években fognak megvalósulni. Az idei évi hiánycél tartása érdekében a kormány folyamatosan vizsgálja a helyzetet – teszi végül hozzá a dokumentum.