Fókuszba kerül a mesterséges intelligencia szabályozása

Pécsett folytatódott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KAVOSZ Zrt. közös konferenciasorozata. A rendezvény nyitóelőadásának központi témája a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása volt.

Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

A magyar uniós elnökség egyik központi témája a mesterséges intelligencia szabályozása lesz – mondta Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a „Velünk a vállalkozásodért” című konferencián. Emlékeztetett: az unió volt az első a világon, amely átfogóan szabályozta a mesterséges intelligencia használatát és a technológia fejlesztését. Hozzátette, vannak olyan országok, akik előbb innoválnak és utóbb szabályoznak, vagyis lehet ezt másképp csinálni, de ha már úgy alakult, hogy megszületett az „EU AI Act” szabályozása, akkor érdemes kihasználni.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is elődadást tartott 
(Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)

Mintegy két éve lesz a vállalkozásoknak arra, hogy felkészüljenek a szabályozás kereteinek élesedésére. Például a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségekre, illetve az alkalmazási területekhez kapcsolódó sarok szabályozásokra. Vannak ebben szigorú követelmények, de Fábián Gergely szerint a tagállami szabályozások lehetnek valóban piacbarátiak, a minisztériumnak is ez áll érdekében. A jelenlegi számok szerint a világgazdaságban hatalmas potenciál mutatkozik a mesterséges intelligencia (MI) használatában. Várhatóan 13,3 ezer milliárd dollár GDP-növekményt generál 2030-ig a technológia. A mai preferenciamutatókhoz képest a vállalkozások 37 százalékos versenyképességi növekedést érhetnek el a technológia bevezetésével, illetve használatával.

Fábián Gergely szerint az MI alkalmazása bizonyos aspektusokból meglehetősen távolinak tűnik, de szerinte valójában egyik pillanatról a másikra betör a gazdaságba, tehát valóban nem árt a vállalati gondolkodásmódot is átállítani. Vannak már hazai példák is, a Waberer’s logisztikai téren tudta beépíteni a technológiát a rendszerében, a Hell pedig a termék-előállításban alkalmazta. A minisztérium is arra készül, hogy a vállalatokat felkészítse, az Ipar 4.0 keretében szeretnének olyan mobil „gyárat” létrehozni, amelyben a tárca bemutatja a jelenlegi modern technológiák alkalmazását. Legyen az ipari, vagy mezőgazdasági technológia. 

A cél, hogy ne csak hálót adjanak a halászathoz, hanem tudást is a háló használatához. Persze – tette hozzá – a program végén a résztvevők vócsereket is kaphatnak a háló megvásárlásához.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában kiemelte, hogy lassan túl vagyunk a válságon, a gazdasági növekedés pozitív tartományba került és jelenleg stabil cölöpökön áll ez a növekedés. A munkaerőpiaci adatok majdnem a teljes foglalkoztatást mutatják és az exportteljesítmény is kimagasló. A jegybank és a minisztérium vitájához kapcsolódva csak annyit mondott: néha az az érzése, kicsit vissza kellene olvasni a tankönyvek inflációra és növekedésre vonatkozó részeit. Szerinte ahol növekedés van, ott megjelenik az inflációs hatás is. 

A jegybank tovább mérsékelte az alapkamatot, viszont nem gyorsított a kamatcsökkentési folyamatán. A piac elég érzékeny a magas kamatokra, a növekedés gyorsulásának gátját sokan a drága hitelhez jutással indokolják.

 – Kilőttek az utóbbi időben az államilag támogatott hitelek, a piac csak itt nem dőlt össze, köszönhetően például a Széchenyi-kártya-programnak, amely rendkívül attraktív adatokat mutat. Az idén is percenként húszmillió forintot helyeznek ki ebben a konstrukcióban – mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, aki szerint is gyorsítani kellene a kamatcsökkentésen. 

Borítókép: Fábián Gergely NGM (Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság)