A magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak által kiszolgált online rendelések száma alig hétszázalékos növekedést követően 2023-ban meghaladta a 83 millió rendelést. Ennek összértéke mintegy 1474 milliárd forint volt. Ez a teljesítmény a teljes kereskedelmen belül 9,8 százalékos részarányt jelent. Mindent összevetve 2023 gyenge éve volt a piacnak.
A GKID az idei első negyedéves Digitális kereskedelmi körkép elemzése szerint idén az első három hónapban is folytatódott a lendületvesztés. Forgalmi alapon már csupán 6,1 százalékos bővülés mutatkozik az e-kereskedelemben.
Ezzel párhuzamosan a kínai kereskedők olcsó kínálatára a vásárlóerő csökkenése miatt minden korábbinál nyitottabbá váltak a vásárlók Európa-szerte, amit az oldalak és a kampányok gyors és teljes, „honosításai” csak könnyebbé tettek.
Így a kereslet immár fennakadás nélkül találkozhat a drasztikus értéklánc-rövidítés révén kialakult alacsonyabb árakkal és a magas kiszolgálási színvonallal. A jelenség alig fél év leforgása alatt olyan méreteket öltött, hogy már nem csak az internetes, hanem a hagyományos kereskedelemre is veszélyt jelent, ilyen globális hódító többek között a kínai Temu, Shein vagy épp a török Trendyol.
Éppen e cégek miatt anomália keletkezett a rendszerben. Bár a statisztika szerint hét százalék körül növekedett tavaly az e-kereskedelmi rendelések száma, valójában ez több mint 32 százalékkal növekedett, mert a hazai számok nem mutatják a nemzetközi felületekről történő rendelést – elemezte a piaci helyzetet Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója és partnere. Az adatai szerint 2023-ban a rendelésszám itthon elérte a 102 milliót.
A magyar e-kereskedelmi piac látképe egyre inkább más képet fest kínálati és mást a keresleti oldalról nézve. Miközben a belföldi és magyar piaci fókusszal bíró EU-s cégek sorra számolnak be csökkenő forgalomról és megtorpanásról, addig a vásárók egyre több rendelést és pénzt hagynak ott a globális e-kereskedők felületein
– folytatja Madar.
A Digitális kereskedelmi körkép a belföldi webáruházak hangulatát is vizsgálta. A felmérésben megkérdezett e-kereskedők a legnagyobb problémát a vásárlóerő és a kereslet csökkenésen túl a hirdetési költségek emelkedésében látják, ezt követi a termékek árának folyamatos növekedése, valamint a külföldi, kínai kereskedők szerepének erősödése. Ezek a problémák ráadásul nem is függetlenek egymástól és a kínai térhódítással párhuzamosan a kereslet további csökkenése és a hirdetési költségek emelkedése várható.
„A kínai webáruházak forgalom- és vásárlóelszívó hatását az online FMCG-szektort leszámítva már minden e-kereskedelmi szegmens érzékeli, leghátrányosabban azonban a divat, játék és lakásfelszerelési kategóriát érinti” – összegezte a hatásokat Timár Szabolcs, a GKID vezető elemzője és partnere.
És bár a GKID érthetően erősen hangsúlyozza az itthoni e-kereskedők Temuval kapcsolatos aggályait, a számok inkább csak egy átmeneti állapotról szólnak.
A GKID adatai szerint a Temunak itthon nagyjából 1,5 millió vásárlója van és a cég megjelenése hozzájárult a piac tágulásához (a valamivel kevesebb mint négymillió rendszeres online vásárló számának növekedéséhez), de a cég csak nyolc hónapja működik itthon és rendkívül alacsony bevezető árakkal jelent meg, magyarán az újdonsága erejével hat a cég. Ennek köszönhetően egyébként 22,5 milliárd forint forgalmat hozott az első három hónapban itthonról, ami a teljes piac hét százaléka. A GKID szerint az egész éves teljesítménye a jelenlegi számok alapján elérheti a tízmilliós rendelésszámot.
Borítókép: Illusztráció (Fotó:Rafael Henrique/SOPA Images)
