Zöldül a magyar energiarendszer

Úgy tűnik, hazánkban nemcsak beszél a kormány a zöldátállásról, hanem tesz is érte. A folyamat ráadásul nem az orosz–ukrán háború után kezdődött el. A megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan erősödik az ország ellátásbiztonsága is.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Magyarország a közelgő európai uniós elnöksége idején Közép-Európa szempontjából lényeges témákat kíván a középpontba állítani. Ilyen a migráció elleni fellépés, a nyugat-balkáni bővítés és az energiabiztonság. Mindezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozta a minap. Az energiabiztonság kérdésével a kormány legfrissebb konvergenciaprogramja külön fejezetben foglalkozik.

Az elemzés emlékeztet arra, hogy a 2021-től kibontakozó energiaár-robbanás hatására a magyar energiaimport értéke a bruttó hazai termék (GDP) három–öt százalékról tíz százalékra növekedett 2022-ben. Bár az energiaárak azóta mérséklődtek, valamint a fokozódó energiatakarékosság nyomán az energiahordozók importja is csökkent, így – visszatérve a 2021-et megelőző évek átlagához – az ország energiaszámlája a GDP 4,4 százalékát tette ki 2023-ban. A fokozódó geopolitikai feszültségek következtében azonban az energiapiacok ismét nagyobb figyelmet kapnak. A kormány szerint ebben az instabil külső környezetben kiemelten fontos az ellátásbiztonság és a megfizethetőség fenntartása.

Zöldül a magyar energiarendszer

Az ellátásbiztonságot szavatolja, hogy hazánk – Lettországot és Ausztriát követően – az Európai Unión belül a harmadik legnagyobb fogyasztásarányos tárolókapacitással rendelkezik (66,4 százalék). A földgázellátást több hosszú távú, illetve újonnan megkötött szerződés is erősíti: a kormány a beszállítói kör diverzifikálására sikeresen kötött megállapodásokat például Azerbajdzsánnal, Katarral és Horvátországgal. Fontos, hogy a beszállítói kör növelése nem csak az orosz–ukrán háborút követően kezdődött el. 

A kormány már a 2010-es évek elején fontosnak tartotta az orosz energiafüggőség csökkentését. Ezt példázta, hogy 2011-ben a magyar állam visszavásárolta a Szurgutnyeftyegaztól a Mol-részvények 21,2 százalékát. Ezt követően, 2013-ban pedig a kormány visszavette a magyar gáztárolókat.

Kiemelkedő eredmény született azzal is, hogy a naperőmű-kapacitás is rekordmértékben bővült 2023-ban. A Magyarországon telepített naperőművek teljesítménye tavaly több mint 1,6 GW-tal nőtt, így meghaladta az 5,6 GW-ot. „A fotovoltaikus kapacitásbővülés jelenlegi ütemével a Nemzeti energia- és klímatervben 2030-ra kitűzött, 12 GW-os teljesítmény korábban is elérhetőnek mutatkozik” – emelte ki a konvergenciaprogram.

Az elmúlt években a magyar energiamix nagymértékben átalakult. Így például a fosszilis tüzelőanyagok aránya a villamosenergia-termelésben 2023-ra 10,7 százalékponttal csökkent 2016-hoz képest. 

Ezzel párhuzamosan a klímabarát atomenergia mellett a megújuló energiaforrások részaránya 14,7 százalékponttal nőtt az elmúlt hat évben, ami elsősorban a fotovoltaikus kapacitásbővüléshez köthető.

Az elemzés kitért arra is, hogy a kormány energiapolitikája nemcsak az európai célkitűzéseket tartja szem előtt: a klímabarát, zöldenergia-források jelentőségének növekedése mérsékli az importfüggőséget, aminek hatására hazánk sokkal inkább ellenállóbbá válik a 2022-höz hasonló külső sokkokkal szemben.

Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője korábban úgy fogalmazott, hogy Magyarország nyugodtan büszke lehet a bizonyítványára. Olyan időszakban ugyanis, amelyben a németek a már leállított szénerőműveik újraindítására kényszerülnek, Európa pedig az orosz gázfüggését környezetkárosító amerikai cseppfolyósított földgázra cseréli, hazánk nemcsak csökkenti külső kitettségét, de emellett képes zöldíteni is energiarendszerét. Magyarországnak jó adottságai vannak ahhoz, hogy a zöldtechnológiák piacának robbanásszerű növekedéséből is profitáljon. Ennek feltételei, hogy hazánk továbbra is kimaradjon a blokkosodásból, és hogy ne engedje magát eltéríteni nagyszabású ipar- és kapacitásfejlesztési törekvéseitől.