Magyarország a közelgő európai uniós elnöksége idején Közép-Európa szempontjából lényeges témákat kíván a középpontba állítani. Ilyen a migráció elleni fellépés, a nyugat-balkáni bővítés és az energiabiztonság. Mindezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozta a minap. Az energiabiztonság kérdésével a kormány legfrissebb konvergenciaprogramja külön fejezetben foglalkozik.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy a 2021-től kibontakozó energiaár-robbanás hatására a magyar energiaimport értéke a bruttó hazai termék (GDP) három–öt százalékról tíz százalékra növekedett 2022-ben. Bár az energiaárak azóta mérséklődtek, valamint a fokozódó energiatakarékosság nyomán az energiahordozók importja is csökkent, így – visszatérve a 2021-et megelőző évek átlagához – az ország energiaszámlája a GDP 4,4 százalékát tette ki 2023-ban. A fokozódó geopolitikai feszültségek következtében azonban az energiapiacok ismét nagyobb figyelmet kapnak. A kormány szerint ebben az instabil külső környezetben kiemelten fontos az ellátásbiztonság és a megfizethetőség fenntartása.
Az ellátásbiztonságot szavatolja, hogy hazánk – Lettországot és Ausztriát követően – az Európai Unión belül a harmadik legnagyobb fogyasztásarányos tárolókapacitással rendelkezik (66,4 százalék). A földgázellátást több hosszú távú, illetve újonnan megkötött szerződés is erősíti: a kormány a beszállítói kör diverzifikálására sikeresen kötött megállapodásokat például Azerbajdzsánnal, Katarral és Horvátországgal. Fontos, hogy a beszállítói kör növelése nem csak az orosz–ukrán háborút követően kezdődött el.
A kormány már a 2010-es évek elején fontosnak tartotta az orosz energiafüggőség csökkentését. Ezt példázta, hogy 2011-ben a magyar állam visszavásárolta a Szurgutnyeftyegaztól a Mol-részvények 21,2 százalékát. Ezt követően, 2013-ban pedig a kormány visszavette a magyar gáztárolókat.
Kiemelkedő eredmény született azzal is, hogy a naperőmű-kapacitás is rekordmértékben bővült 2023-ban. A Magyarországon telepített naperőművek teljesítménye tavaly több mint 1,6 GW-tal nőtt, így meghaladta az 5,6 GW-ot. „A fotovoltaikus kapacitásbővülés jelenlegi ütemével a Nemzeti energia- és klímatervben 2030-ra kitűzött, 12 GW-os teljesítmény korábban is elérhetőnek mutatkozik” – emelte ki a konvergenciaprogram.
Az elmúlt években a magyar energiamix nagymértékben átalakult. Így például a fosszilis tüzelőanyagok aránya a villamosenergia-termelésben 2023-ra 10,7 százalékponttal csökkent 2016-hoz képest.
Ezzel párhuzamosan a klímabarát atomenergia mellett a megújuló energiaforrások részaránya 14,7 százalékponttal nőtt az elmúlt hat évben, ami elsősorban a fotovoltaikus kapacitásbővüléshez köthető.
