Gazdaságtalan az atomerőművek visszaterhelése a megújulók javára

Bár ma már megoldható és a készülő paksi blokkok is rugalmasak e tekintetben, nem szerencsés az atomerőművek visszaterhelése, ráadásul gazdaságtalan is. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint bár a szivattyús erőművek segítenek megoldani az energiatárolás problémáját, az időjárásfüggők által termelt energiát hidrogén segítségével lenne érdemes tárolni, ám az ilyen technológia még igencsak költséges.

A megújuló energia és az alaperőművek a magyar energiapolitika szerint nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak Fotó: Laufer László Forrás: Laufer László LL Népszabadság

A kutató a szakszóval visszaterhelésként említett teljesítményszabályzással kapcsolatban elmondta még, a paksi atomerőmű kihasználtsága rendre kilencven százalék körüli, tehát éves viszonylatban kevés a műszaki hiba és a leszabályozás is. Az egyes menetrendezett leterhelések reaktoronként nem haladják meg a harminc, összességében pedig a 25 százalékot.

Az akkumulátoros tárolás a napközbeni menetrendezési hibák kiegyenlítésére jó megoldás. Igazán nagy kapacitás kiépítése, ami például képes az éjszakai vagy téli energiaellátást biztosítani, technikailag lehetetlen. Ennek olcsóbb, de nehezebben kiépíthető alternatívája a szivattyús erőművi energiatárolás valamely módozata – amely jelenleg a legkorszerűbb energiatárolónak számít. Írtuk, Magyarország is számol ilyen létesítménnyel, a hazai szivattyús erőmű 600 MW kapacitású lesz.

Zay Balázs hozzáfűzte, a napenergia és szélenergia eltárolásának legideálisabb módja a hidrogén lenne. Sajnos az elektrolízissel előállított hidrogén árban még nem versenyképes a metánból kémiai úton nyerthez képest, azonban folynak a fejlesztések. Az MVM-csoportnak és a Mol-csoportnak is van saját elektrolizáló üzeme. A legígéretesebb kutatások a fölös hő- és villamos energiát egyszerre hasznosító megoldások, amelyek esetén az atomerőművek és a nap- és szélerőművek tényleg kiegészítői lennének egymásnak.