A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 júniusában az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos emelkedés figyelhető meg.
Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár az ipari adatokat elemezve kiemelte: a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek. Ezt tükrözi a reálbérek 9 és a kiskereskedelmi forgalom 6 hónapja tartó dinamikus növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.
Az ipar teljesítményének helyreállását azonban továbbra is késlelteti az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság háború miatti gyengélkedése, melyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek.
Az államtitkár kifejtette: a háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg forrást von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket.
A háború véget érésével helyreállhat a kereslet, így az ipar teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.
A kormány a kedvezőtlen exportkörnyezet ellensúlyozása érdekében olyan, beruházásokat ösztönző intézkedésekkel támogatja a belföldre termelő hazai ipar fellendülését, mint az 1200 milliárd forintos keretösszegű Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, vagy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára 0 százalékos fix kamatozású hitelt biztosító, 155 milliárd forintos keretösszegű KKV Technológia plusz hitelprogram, valamint a családokat támogató, 2024. július 1-jétől elindult otthonfelújítási program is.
A hétfői külkereskedelmi adatok már előrevetítették, hogy éves bázison érdemben visszaesett az ipari termelés volumene, ugyanakkor ebben közrejátszott a naptárhatás is, a megelőző évinél 2-vel kevesebb munkanap. Kedvező viszont, hogy havi alapon ugyan kismértékben, 0,5 százalékkal, de emelkedett az ágazat termelése
– reagált az adatokra Molnár Dániel. A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kiemelte: az előzetes adatközlésben a KSH csak annyi említ meg, hogy mindösszesen két ágazatban, a vegyi anyag, termék gyártásában, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ágazatban nőtt a termelés az előző évhez képest. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az ágazati adatok esetében a KSH rendszerint nem szokta figyelembe venni a naptárhatást.
A jelentős mértékben exportorientált hazai ipar esetében a legnagyobb problémát továbbra is a külső kereslet gyengélkedése, kiemelten a német ipar visszaesése jelenti, amelyet pedig az óvatossági motívum miatt csak lassan élénkülő belső kereslet nem tud ellensúlyozni.
Az elemző felidézi: hosszú idő után azonban végre kedvezőbb hírek érkeztek a német iparból. Júniusban a német ipar új rendelései az elemzők által várt kismértékű bővüléssel szemben, jelentősen, 3,9 százalékkal nőttek májushoz képest. A növekedésben elsősorban a magyar gazdaság szempontjából is kiemelten fontos autóipari megrendelések játszottak szerepet, amelyek egy hónap alatt 9,3 százalékkal ugrottak meg. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy egy hónap adatából még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, a rendelések volumene a júniusi bővülés ellenére is jelentősen elmarad a megelőző évi szintjétől és a nagyobb rendelések elmaradása nyomán az első negyedévestől is.
Reménykedésre ad viszont okot, hogy júniusban nemcsak a feldolgozóipari rendelésállomány, hanem a termelés is növekedést mutatott, havi bázison 1,4 százalékkal az elemzők által várt 1,0 százalékkal szemben. A fellendülés itt is az autóiparhoz köthető elsősorban, bár hasonlóan a rendelésállományhoz, itt is szerepet játszott ebben, hogy májusban nagyobb mértékű visszaesés következett be az ágazatban.
A hazai ipar kilátásait az elkövetkező időszakban is elsősorban a külső kereslet, kiemelten is legfontosabb külpiaci partnerünk, Németország teljesítménye befolyásolja majd. Amennyiben a júniusi adatok trendfordulónak bizonyulnak, és a német ipar fokozatosan elkezd kilábalni a válságból, annak a hatásai már rövid távon látszódhatnak a hazai adatokban is, amely a gazdasági növekedést is dinamizálná – jelezte Molnár Dániel.
