Indonézia beleegyezett abba, hogy moratóriumot rendeljen el a szállodák, villák és éjszakai klubok építésére a Bali turistasziget egyes területein, mivel a túltervezéssel küszködik – idézi a CNN egy magas rangú minisztériumi tisztviselő szavait. A moratórium része a kormány azon törekvésének, hogy megreformálja a turizmust Balin, ami Indonézia egyik fő vonzereje. A kormány így próbálja növelni a minőséget és a munkahelyek számát, miközben a sziget őshonos kultúráját is szeretnék megőrizni.
Fotó: Robert Harding via AFP
A moratórium Bali négy forgalmas területére vonatkozik, célba véve a kereskedelmi célú túlfejlesztést, például a szállodák, villák és strandklubok építését. A moratórium akár 10 évig is eltarthat. Jelenleg mintegy kétszázezer külföldi él Balin, ami hozzájárul az olyan problémákhoz, mint a bűnözés, a túlfejlődés és a munkahelyekért folytatott verseny.
A külföldi látogatók száma megugrott, mióta Bali a Covid-járványt követően újra megnyitotta kapuit a turizmus előtt. Gyakran láthatók helytelenül viselkedő turistákról készült videók, ami feldühíti a lakosokat, és kemény reakciókat vált ki a közösségi média indonéziai felhasználóiból. A kormány adatai szerint az év első felében 2,9 millió külföldi látogató érkezett a bali repülőtéren keresztül, ami az Indonéziába légi úton érkező összes külföldi látogató közel kétharmadát teszi ki.
Az adatok szerint tavaly 541 szálloda működött Balin, 2019-ben ez a szám 507 volt.
Nem egyedi jelenség a túlturizmus
Bali nem az egyetlen, ahol ma már túlturizmussal kénytelenek szembenézni a helyiek, a jelenség ráadásul lakhatási kérdéseket is felvet. Ameddig Velence városa megelégszik azzal, hogy belépődíjat szed a turistáktól, addig Horvátországban is szabályozni kívánják a túlturizmust, ami a tengerparti városokat érinti. Nem mellesleg
ezek a városok, mint például Rovinj, a magyarok kedvenc üdülőhelyei közé tartoznak.
Nemrégiben jelentette be a horvát kormány, hogy korlátozná a lakások turisztikai hasznosítását, ugyanis szeretnék megfizethetőbbé tenni az ingatlanokat – az erről szóló törvényjavaslatot már el is fogadta a kabinet. Az egyik újdonság, amellyel visszavetnék a lakások turisztikai célú, rövid távú bérbeadását, hogy az épület társtulajdonosai 80 százalékának hozzá kell járulnia az ilyen típusú hasznosításhoz. A szabályozásnak pedig ingatlanpiaci okai is vannak, a lakásállományok 40 százalékát nem lakhatásra használják, ezért a cél az, hogy a valamivel több mint 900 ezer lakás visszakapja elsődleges és eredeti funkcióját. Horvátországban ugyanis óriási problémát jelent a fiatalok számára a lakásvásárlás, de a bérlés is.
Ez főleg a tengerparti városokra jellemző, ahol sok esetben többgyerekes családok kerülnek utcára a turisztikai szezon kezdetével, mert a tulajdonosok felmondják a bérleti szerződéseket, hogy egész nyáron turistáknak adhassák ki az ingatlanokat.
Nem(csak) turisztikai, hanem lakhatási kérdés
Idehaza elsősorban nem turisztikai kérdésként tekintenek a rövid távú lakáskiadásokra, hiszen ezek az ingatlanok hiányoznak a bérleti piacról olyan helyeken, ahol igenis lenne rájuk szükség. A VI. kerületben népszavazást tartottak az Airbnb betiltásáról, ami egyébként 2026 elejétől lép életbe. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter leszögezte, hogy
az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör,
a kormány eddig is ennek megfelelően vizsgálta a szabályozás átalakításának lehetőségeit, hiszen közel 26 ezer lakóegység hiányzik a magyar ingatlanpiacról.
Az Airbnb-k miatt csökkent a hosszú távra kiadott lakások száma, amelynek következtében jelentősen növekedtek a bérleti díjak és az ingatlanárak is. Viszont a helyi szabályozás megállíthatja a drágulást, az érintett ingatlanok jó része pedig megjelenhet a kínálati, illetve bérleti piacon és közvetve a szomszédos, illetve a külső kerületek árazására is hatással lehet.
