– A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nemcsak a legalacsonyabb keresetűek bérére hat, hanem a magasabb bérkategóriákban is irányadó szerepet tölt be a bértárgyalások során. A munkáltatók igyekeznek elkerülni a munkavállalók közötti feszültségeket, ami például a bérek feltorlódásából fakadhat. Így nemcsak a legalacsonyabb keresetűek bére emelkedik, hanem a magasabb bérkategóriákban is kénytelenek fejleszteni a béreket a cégek, különben azt kockáztatják, hogy a magasabb termelékenységű munkavállalók új állást keresnek – mondta Molnár Dániel a Világgazdaságnak. A Makronóm Intézet elemzője jelezte: egy százalékpontos minimálbér-emelés minden más változatlansága mellett 0,3 százalékponttal növeli az átlagbér növekedési ütemét.
A szakértő szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek az év eleji bértárgyalások során, ez pedig a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket, ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Kedvező, hogy a jövőre várhatóan tovább lassuló infláció nyomán az érdemi reálbér-növekedést semmi sem veszélyezteti.
Molnár Dániel emlékeztetett: előzetesen arra számítottak, miszerint a reálbérek emelkedése az idei évtől kezdődően folyamatosan feloldja majd a háztartások óvatossági motívumát, így ismét a fogyasztás felé fordulnak. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy az óvatosság nem oldódott olyan mértékben, mint azt előzetesen várták, változatlanul magas a megtakarítási hajlandóság, illetve a többletjövedelem egy része külföldön (online vásárlások, külföldi nyaralás) csapódott le. Azonban még ezzel együtt is a háztartások fogyasztási kiadása dinamikusan bővült, az első fél évben 3,9 százalékkal, amely 1,9 százalékpontot adott a növekedésből.
Az elemző szólt arról is, hogy az idei évben éves átlagban – figyelembe véve a rendszeres év végi bónuszokat is – nagyságrendileg 650 ezer forint közelében alakulhat az átlagkereset értéke. Ahhoz, hogy ez 2028-ra egymillió forintra emelkedjen, évente 11,3 százalékos növekedésre lenne szükség.
Ez, a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás óta eltelt időszakot figyelembe véve egyáltalán nem tűnik valószerűtlen pályának.
– Ugyanakkor a költségvetésből is kitűnik, illetve a hároméves bérmegállapodásban felvázolt pálya alapján is látható, hogy jövőre ennél kisebb béremelkedést vár a kormányzat, valamint mi is inkább kilenc százalék körüli átlagbér-növekedést prognosztizálunk – ismertette. A lassabb felfutásra a béremelkedés terén szükség is van, az idei vártnál gyengébb növekedés, továbbá a jövő évi kilátások kapcsán meglévő bizonytalanság miatt.
Viszont ha a gazdaság jövőre lendületet vesz, és 2026-tól négy százalék fölé kerül a növekedési ütem, akkor amellett egy gyorsabb, 12 százalékos éves átlagbér-dinamika is megvalósítható lehet, így 2028-ra elérhetővé válik az egymillió forintos átlagkereset.
A teljes cikk itt olvasható:
