Több kereskedő is jelezte nekünk, hogy a karácsonyi forgalom kimagaslóan jól sikerült. A black friday gyenge volt, kaptunk olyan visszajelezéseket is a kereskedőktől, hogy visszaesett tavalyhoz képest az akciós eladás, ettől függetlenül az már elmondható, hogy ez a karácsonyi szezon minden tekintetben kilógott az elmúlt négy-öt év sorából.
Már 2019-ben, a Covid-járvány előtt is lassuló (a jelenleginél nagyobb volumenű) fogyasztást lehetett látni, a Covid alatt, illetve a kibontakozó válságok miatt pedig egyre fogyott a fogyasztói bizalom és olvadt a boltok forgalma. Most azonban beindult a fogyasztás, kérdés, hogy tartós marad-e a megugrás.
Ami az egész évet illeti, a kiskereskedelem egyes szegmensei, mint például az élelmiszer-forgalom, nem teljesített rosszul, de a műszaki és iparcikkek eladása továbbra is gyengélkedik. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi forgalom a nyers adatok szerint három-négy százalék növekedést mutathat egész évben.
A kiigazított, naptárhatásoktól megtisztított adatok azonban csak egy százalék körüli növekedést mutatnak, ezért is mondja több elemző, hogy a 2024-ben nagyon nem akart beindulni a fogyasztás.
Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy a piac 2025-ben jelentős forgalomnövekedés előtt áll, ami a reálkeresetek vásárlóerejének növekedése, illetve a fogyasztói bizalom erősödése miatt várható. Ennek jelei az élelmiszer-kereskedelmi szektorban mutatkoznak meg leginkább. A nagy multiláncok a korábbi évek „érdektelensége” után ebben a szezonban nagyon erősen beleálltak az árversenybe, és hosszú évek óta először elkezdték figyelni egymás árait. Mi több, a saját árképzésüket a konkurenciához kezdték igazítani. Ilyen utoljára 2015 körül volt, amikor a diszkontok nagyon erős terjeszkedésben voltak, és fontos volt számukra a piac figyelmének elnyerése. Most is nagyjából hasonló motiváció mozgatja a boltokat.
A szakértők szerint azért alakult így, mert a boltok szerint is új időszámítás kezdődik a kiskereskedelemben, a fogyasztás stagnálását a növekedés válthatja fel. Ebben az lesz a nyertes, aki képes a fogyasztókkal elhitetni magáról, hogy olcsóbb, mint a konkurens, így a fogyasztó többet költhet el nála, vagyis újra piacszerzés áll a háttérben.
Kérdés persze, hogy a versenyben a multik lerántják-e egymásról a leplet, miszerint az árképzésük és árszintjük szinte semmiben nem különbözik a másikétól. Legfeljebb annyira, hogy egy-egy terméket néha itt, máskor ott lehet olcsóbban megvásárolni.
Sajnos az élelmiszer-forgalom felfutása még nem látszódik az iparcikkek és műszaki cikkek területén, de jó hír, hogy megállt az árak növekedése (ruházat és műszaki cikkek), ami nagyban hozzájárulhat e terület volumennövekedésében. Nagy kérdés, hogy a forint árfolyamgyengülése megzavarja-e ezt a folyamatot.
Ha igen, akkor ezen a terület a második negyedévtől újra gyengélkedhet. Jó hír azonban, hogy a KSH által publikált boltszám mutató alapján e területen lassú a kis üzletek lemorzsolódása, tehát a gyengülő piacban is van annyi tartalék, hogy a kisebb boltok is meg tudnak élni.
Ami a jövő évi online piacot illeti: vélhetően tovább lassul a piac növekedése, a hagyományos eladások egyelőre viszik a prímet és dráguló házhoz szállítás, illetve a növekvő logisztikai költségek miatt a boltok is egyre inkább a hagyományos (bolti) eladás felé terelik a fogyasztókat. Az üzletek fenntartása átláthatóbb és nagyon kevés, a vállalkozás által láthatatlan rejtett költségelemeket tartalmaz. Nem úgy az online piac, ahol jön például a platformadó (Temu miatt) és a házhoz szállítás árát is be kell majd kalkulálni a kiskereskedelmi sávos adózásba.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Dunaújvárosi Hírlap/Laczkó Izabella)
