A 2025. évi magyar költségvetés finanszírozási helyzete stabil, az új gazdaságpolitikai akcióterv megvalósításához szükséges források maradéktalanul rendelkezésre állnak, és minden esély megvan arra, hogy a gazdaság növekedése magasabb fokozatba kapcsoljon – jelentette ki Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára Magyarország 2025. évi finanszírozási tervének bemutatásán pénteken Budapesten.
Kifejtette: 2010 óta a fő célok, azaz a foglakoztatás bővítése, a bérek növelése, valamint a széles körű családtámogatási rendszer kiépítése és fenntartása, változatlanok.
Az adósság éves finanszírozási költsége a korábbi négyszázalékos szintről a GDP két százaléka alá csökkent, az adósságráta pedig 2010 óta 85 százalékról 65 százalékra csökkent. Az eredmények közé sorolta, hogy miközben idén fél-egy százalék körüli mértékben növekedhet a magyar gazdaság, közben a hiányt két százalékponttal csökkenti a kormány.
Az adósság finanszírozási szerkezete kedvezőbb lett, nőtt a lakosság részaránya 23 százalékra, közben csökkent a külföldiek aránya
– jelezte.
A hiány és az adósságráta csökkentését segíti jövőre a három százalék feletti várható GDP-növekedés és az infláció 3,2 százalékra mérséklése. A jövő évi költségvetési tervben 4123 milliárd forint lett a finanszírozandó hiány. A költségvetés bizottsági vitája lezajlott, a tervezet karaktere nem változott, a hiány 3,7 százalékos GDP-arányos szintjében sem várható változás – mondta az államtitkár.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) vezérigazgatója ismertette: a magyar államadósság-kezelés 2024. évi céljai teljesültek, és 2025-ben sem változnak, a devizaarány legfeljebb harminc százalék, a lakosság részaránya 20-25 százalék közötti. A finanszírozás legnagyobb tételét a forint intézményi kötvények nettó 1850 milliárd forintos kibocsátása fedezi, a lakosság várhatóan nettó 1323 milliárd forinttal járul hozzá, míg a nettó intézményi deviza-finanszírozás 838 milliárd forint lehet.
