A 2025. évi magyar költségvetés finanszírozási helyzete stabil, az új gazdaságpolitikai akcióterv megvalósításához szükséges források maradéktalanul rendelkezésre állnak, és minden esély megvan arra, hogy a gazdaság növekedése magasabb fokozatba kapcsoljon – jelentette ki Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára Magyarország 2025. évi finanszírozási tervének bemutatásán pénteken Budapesten.
Kifejtette: 2010 óta a fő célok, azaz a foglakoztatás bővítése, a bérek növelése, valamint a széles körű családtámogatási rendszer kiépítése és fenntartása, változatlanok.
Az adósság éves finanszírozási költsége a korábbi négyszázalékos szintről a GDP két százaléka alá csökkent, az adósságráta pedig 2010 óta 85 százalékról 65 százalékra csökkent. Az eredmények közé sorolta, hogy miközben idén fél-egy százalék körüli mértékben növekedhet a magyar gazdaság, közben a hiányt két százalékponttal csökkenti a kormány.
Az adósság finanszírozási szerkezete kedvezőbb lett, nőtt a lakosság részaránya 23 százalékra, közben csökkent a külföldiek aránya
– jelezte.
A hiány és az adósságráta csökkentését segíti jövőre a három százalék feletti várható GDP-növekedés és az infláció 3,2 százalékra mérséklése. A jövő évi költségvetési tervben 4123 milliárd forint lett a finanszírozandó hiány. A költségvetés bizottsági vitája lezajlott, a tervezet karaktere nem változott, a hiány 3,7 százalékos GDP-arányos szintjében sem várható változás – mondta az államtitkár.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) vezérigazgatója ismertette: a magyar államadósság-kezelés 2024. évi céljai teljesültek, és 2025-ben sem változnak, a devizaarány legfeljebb harminc százalék, a lakosság részaránya 20-25 százalék közötti. A finanszírozás legnagyobb tételét a forint intézményi kötvények nettó 1850 milliárd forintos kibocsátása fedezi, a lakosság várhatóan nettó 1323 milliárd forinttal járul hozzá, míg a nettó intézményi deviza-finanszírozás 838 milliárd forint lehet.
A diszkontkincstárjegyek állománya kismértékben, százmilliárd forinttal emelkedhet 2025-ben. A vezérigazgató ismertette: 2025-ben 12 838 milliárd forint összegű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható a csereaukciókat is figyelembe véve, szemben a 13 595 milliárd forintot kitevő, elmúlt ötéves átlagos bruttó államdósság kibocsátási volumennel. Az intézményi forintpiac adja a nettó finanszírozás gerincét, az államadósság finanszírozásának fő piaca az adósság ötven százalékát, a nettó finanszírozás harminc százalékát teszi ki. Jövőre nettó 1850 milliárd forint a tervezett nettó intézményi aukciós forintkötvény-kibocsátás, átlagosan 7,5 éves futamidővel, emellett 750 milliárd forintos csereaukciós programot terveznek. A célok közé sorolta a forint intézményi állampapír stratégiában az adósság futamidejének lehetőség szerinti hosszabbítását, és a másodpiaci likviditás támogatását a befektetői bázis diverzifikálásán és az ÁKK adósságkezelési tevékenységén keresztül.
A devizakötvény-kibocsátás a tavalyinál alacsonyabb lesz, maximum két és fél milliárd euró – ismertette a vezérigazgató. A későbbiekben Panda kötvény kibocsátást is terveznek a kínai piacon. Az elmúlt évekhez hasonlóan deviza projekthitel felvételt, illetve körülményektől függően az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozást 2025-ben is elképzelhetőnek nevezte az ÁKK vezérigazgatója. Kitért arra, hogy a lakossági piacon jövőre a cél a 20-25 százalékos megtakarítási piaci részesedés fenntartása, a lakossági állampapír tulajdonos ügyfelek számának növelése, a pénzügyi tudatosság fejlesztése.
A zöldkötvény-keretprogram 2023. júliusi megújításának bázisán az ÁKK fenntartható pénzügyi stratégiai célja 2025-ben is a befektetői kör szélesítése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét biztosítása és erősítése a belföldi és deviza zöldkötvény-kibocsátások folytatásával – jelezte. A forint-zöldkötvénypiacon összesen kétszázmilliárd forintos volumenű kibocsátással tervez az ÁKK.
