– Az Egyesült Államok kilépett a párizsi megállapodásból, és ennek az Európai Unióra nézve is súlyos tanulságai vannak – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint a globális klímaegyezményeket többé nem érdemes túl komolyan venni, ezt Donald Trump amerikai elnök döntése előtt is meg lehetett állapítani. A vállalásokat az országok többsége eddig sem teljesítette.
Fotó: AFP
– A párizsi megállapodás célja – a globális átlaghőmérséklet emelkedésének másfél fok alatt tartása az évszázad végéig – tavaly megdőlt – ismertette. Jelezte: az Egyesült Államok kilépésével az egyik legnagyobb szennyező és a globális klímavédelmi intézkedések legjelentősebb potenciális finanszírozója esett ki.
Hortay Olivér szerint mindezek fényében az Európai Unió klímapolitikáját a továbbiakban nem a globális megállapodásokból, hanem saját érdekeiből célszerű levezetnie.
Az üzletágvezető kiemelte, hogy az amerikai kilépés mögött valódi társadalmi támogatottság áll. Donald Trump már a korábbi elnöksége alatt is felmondta az egyezményt, és a kampányában is jelezte, hogy ezt újra meg fogja tenni. Így a választók pontosan tudták, hogy mire szavaznak. A szakértő szerint a főáramú média időről időre visszaköszönő keretezésével ellentétben a jelenség nem a nagyszámú klímatagadóval magyarázható, hanem azzal, hogy az embereknek elegük van a radikális, ideológiavezérelt klímapolitikából. A demokrata elit úgy próbálta rákényszeríteni az amerikaiakat a mindennapi életük megváltoztatására, hogy annak szinte egyáltalán nem voltak valódi, kézzel fogható környezetvédelmi eredményei.
– Az európai politikai elit egy része még a demokratáknál is szélsőségesebb álláspontot képvisel, és ez előbb vagy utóbb az Európai Unióban is meg fog bukni – hangsúlyozta.
Ezért vetett szemet Trump Grönladra és Kanadára
Hortay Olivér úgy látja, hogy a klímapolitika fókuszába az alkalmazkodás kerül. Trump azért vetett szemet Grönlandra és Kanadára, mert az éghajlatváltozás következményei várhatóan mindkettő értékét jelentősen megnövelik. A migrációs szabályok szigorítására azért is szükség van, mert a szélsőséges időjárási viszonyok és vízhiány miatt egyre nagyobb tömegek indulhatnak útnak. A gazdaságot azért is kell erősíteni, mert a potenciálisan felmerülő természeti katasztrófák elleni védekezéshez forrásokra lesz szükség.
– Az, hogy az Európai Unió a világon elsőként kívánja elérni a karbonsemlegességet, szép dolog, de a törekvésnek csak úgy van értelme, ha közben gondoskodunk az eddig elért eredmények védelméről is – tette hozzá a szakértő.
