Magyarországon legkorábban a csed folyósításának lejártát követően – a gyermek születését követő 169. naptól – lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, vagyis az édesanya idő- és jövedelemkorlát nélkül vállalhat munkát gyed, gyes és gyet mellett. Utóbbi esetben lehetnek megkötések – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató tanulmányából.
Fotó: Anadolu via AFP / Anadolu via AFP/2023 Anadolu Agency
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, ami három év alatt 14 százalékos növekedést jelent. Nemzetközi szinten, az OECD átlagában az édesanyák 45 százaléka aktív munkavállaló volt, miközben legalább egy két év alatti gyermeket nevelt.
Így vállalhatnak munkát az édesanyák a gyed és gyes mellett
A kisgyermek születését követően a szülők (elsősorban az édesanyák) többféle támogatásra, fizetett szabadságra jogosultak, azonban változó, melyik mellett végezhetnek fizetett munkát.
A csecsemőgondozási díjra (csed) alapvetően csak az édesanya jogosult, ennek keretében fizetett 24 hét – 168 nap – szülési szabadság illeti meg.
Ugyanakkor nem jár a csecsemőgondozási díj, ha bármilyen jogviszonyban az édesanya keresőtevékenységet folytat.
Akár munkaviszonyban, akár egy otthonról végezhető vállalkozói tevékenységről van tehát szó, a csecsemőgondozási díjról ilyenkor le kell mondani.
A gyermekgondozási díj (gyed) a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság), illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén a gyermekek hároméves koráig jár a szülőnek. A gyermekgondozási díjat a cseddel ellentétben már a szülők választása szerint az édesanya és az édesapa is igénybe veheti. A támogatás összege jövedelem alapján kerül meghatározásra.
A gyed mellett korlátlanul végezhető keresőtevékenység, a jogosult a teljes keresete mellett megkapja a megállapított gyed összegét is.
Fontos tudni, hogy a gyed folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (például bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali képzésen tanul. Vagyis ez azt jelenti, ha az édesanya visszamegy dolgozni, miközben a gyermeke bölcsődébe jár, akkor az édesanya a fizetése mellett a gyermeknevelési támogatásokra is jogosult (gyes vagy a gyed).
A gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat, azt követően viszont már időkorlátozás nélkül. Továbbá aki gyetben részesül, legfeljebb heti 30 órában vállalhat munkát, de kizárólag otthonról dolgozik, akkor nincs időkorlátozás.
Fontos tudni arról is, hogy 2023-tól „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” szóló T/1845. számú törvényjavaslat alapján változott a munka törvénykönyve:
- A szülőknek gyermekük négyéves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét.
- Emellett a gyermek nyolcéves koráig kérhetik a munkavégzési hely és a munkarend módosítását.
- Valamint távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.
Ezért éri meg kisgyermekes szülőt alkalmazni
Ami az anyagi előnyöket illeti, a kisgyermekes szülők foglalkoztatását segíti elő, hogy a gyed, a gyes, valamint a gyet folyósítása alatt, vagy ezeknek a juttatásoknak a lejártát követően munkába álló szülő után a munkáltatók szociális hozzájárulási adójukból kedvezményre lehetnek jogosultak.
Nemcsak anyagi előnyökkel jár a kisgyermekes anyukák foglalkoztatása – amellett, hogy kellő rugalmasságot is igényel a munkáltató részéről. A gyed mellett dolgozó anyuka akár csak heti pár óra munkavégzéssel lépést tart a világgal, annak változásával, vagyis nem esik ki a szakma és a munka ritmusából. A gyermeknevelés pedig új készségeket is kifejleszthet az édesanyánál, amelyeket a munkájában is kamatoztathat.
