Jelenleg az prognosztizálható, hogy globálisan a villamosenergia-igény 2050-ig a többszörösére növekedhet. Ez javarészben köszönhető az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek elterjedésének, a hidrogéntechnológia fejlesztésének, valamint a nettó nulla kibocsátás célkitűzés elérése és az energiaszegénység leküzdése miatti jelentős igénynövekedésnek – mondta lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt Európa és Magyarország energiamixe kapcsán. Kifejtette, a nemzetközi szakmai szervezetek és a szakértők is egyetértenek abban, hogy a globális és az adott ország nemzeti céljainak elérése érdekében az atomerőművek mellett a megújuló energiaforrások közül döntően a nap- és szélerőművek nagyarányú fejlesztésére van szükség a fosszilis alapú energiatermelés minimalizálása érdekében. Magyarország példa lehet más országoknak. Tavaly a hazai villamosenergia-termelés mintegy 47 százalékát a legolcsóbban termelő paksi atomerőmű biztosította, miközben további 20,4 százalékot a gázerőművek és 8,3 százalékot a szén adta. Összességében tehát a termelés 75,7 százalékát az alaperőművek, a negyedét pedig megújulók, döntően a naperőművek és a biomassza biztosította.
Fotó: Bach Máté
A kormányzati intézkedések hatására a 2010-es 1,4 MW-nyi naperőművi kapacitás 2025-re 7550 MW-ra növekedett (ipari, háztartási és saját célra termelő), a következő évtized elejére pedig a beépített naperőművi kapacitás elérheti a 12 000 MW-ot is. Tavaly az ipari naperőművek 5,7 TWh villamos energiát termeltek, ami 16,7 százalékos termelési részaránynak és 17,8 százalékos teljesítménykihasználási tényezőnek felel meg. Hárfás Zsolt ugyanitt megjegyezte, a paksi atomerőmű tavalyi kihasználási tényezője 90,3 százalék volt. A hivatalos naperőművi adatok nem tartalmazzák a háztartási méretű naperőművek és a saját célra termelő naperőművek által megtermelt és helyben el is fogyasztott villamos energia mennyiségét. Éppen ezért ha ezek termelésére becslést készítünk, akkor az összes hazai naperőmű termelési részaránya elérhette akár a 25 százalékot is. Ez Európában egyébként a legmagasabb érték lenne.
Ha az Európai Unió 2024-es energiamixét nézzük, akkor azt látható, hogy tavaly is az európai atomerőművek termelték meg a legtöbb klímabarát villamos energiát, pontosan 657 TWh-t, ami 24,1 százalékos termelési részaránynak felel meg. Az európai naperőművek a virtuális dobogó ötödik helyét szerezték meg 281 TWh-s termelés révén, ami viszont csak 10,3 százalékos részaránynak felel meg, azaz Magyarországon jóval nagyobb részarányt képvisel az atomenergia és a napenergia is az európai átlaghoz képest – mutatott rá Hárfás Zsolt.
Az európai adatokkal kapcsolatban lényeges, hogy a virtuális dobogó legfelső fokán álló atomerőművek a 657 TWh villamos energiát 97 000 MW beépített kapacitás révén tudták megtermelni. A naperőművek 281 TWh-t termeltek, a 302 000 MW naperőművi beépített teljesítménynek köszönhetően érték el ezt az eredményt. Ez is egyértelműen mutatja, hogy nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem a rendelkezésre állás, azaz konkrétan az, hogy mennyi villamos energiát lehet egy év alatt előállítani az adott áramtermelési módon.
Ha a globális energiamixet nézzük, akkor a rendelkezésre álló adatok szerint az látható, hogy a mintegy 30 000 TWh globális termelésből az atomenergia 9,5 százalékot, a naperőművek 5,4, a szélerőművek pedig 7,8 százalékot képviselnek. Miközben a világ áramtermelésének hatvan százalékát még mindig a szén-, a gáz- és az olajtüzelésű erőművek adják.
