Könnyítés jöhet a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatásában

Néhány napja léptek életbe az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos szabályok. Júliustól egyebek mellett munkavállalóhoz kötött és 120 napban maximált a mezőgazdasági idénymunkások egyéves munkavállalási kerete. Úgy tűnik, jövőre mégis könnyítésre számíthatnak.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ami változik februártól

Jelentős szigorítások léptek életbe e hó elejétől. 

A 2025-ös költségvetést megalapozó törvény módosításai alapján másfélszeresére emelkedett a közteher mértéke: február 1-jétől idénymunkánál naponként a minimálbér 0,75 százalékát, alkalmi munka esetén a 1,5 százalékát kell befizetnie a munkáltatónak.

Mivel januártól nőtt a minimálbér is, így a tavalyi évhez mérten ez 62 százalékos emelkedést jelent: az idénymunkánál 1334-ről 2181 forintra, alkalmi munkánál 2668-ról 4362 forintra, míg a filmipari statiszta alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér három százalékára, azaz 8700 forintra ugrott a munkások után fizetendő közteher. 

Az NGM közölte: a közteher, valamint a nyugellátás számítási alapjának új összegét először a 2025. február 1-je után keletkezett jogviszonyoknál kell alkalmazni.  

További jelentős módosítás

A legkomolyabb változást talán az jelenti az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók és a munkaadók számára, hogy 2025. július 1-jétől egy munkavállaló naptári évenként legfeljebb 120 napot dolgozhat ilyen keretek között, míg a jogszabály korábban munkáltatónként határozta meg a 120 napot.

Ez az államtitkár szerint azért vált szükségessé, mert gyakran előfordult, hogy egyazon tulajdonosi kör létrehozott három különböző céget, amely lehetővé tette, hogy vállalkozásonként 120 főt, vagyis összesen 360 munkavállalót alkalmazzanak évente. Ahogy fogalmazott: ezt a kiskaput szerették volna bezárni.

Az új szabályzás havonta átlagosan 318 ezer fő, egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozót érintett tavaly, ebből

1. alkalmi munkában 280 ezren,
2. mezőgazdasági idénymunkában 31,5 ezren,
3. turisztikai idénymunkában 6,5 ezren dolgoztak,
4. filmipari statiszta pedig pár száz fő volt. 

A jövőben ez változik

A mezőgazdasági vállalkozóktól már több reakció érkezett a változásra, sokan közülük attól félnek, hogy az efóban tölthető munkanapok drasztikus szigorítása után nem találnak embert a földekre.

Czomba Sándor rámutatott: a 120 napnál tovább foglalkoztatottak számát tekintve az látható, hogy a mezőgazdasági területen a havi csaknem 32 ezer főből mindössze 4500-an dolgoztak tovább, az alkalmi munka esetében a 280 ezerből ez a szám 16 ezer. Tehát szerinte a 318 ezer főből némileg több, mint 20 ezer az, akit 120 napnál tovább foglalkoztatnak egyszerűsített formában, őket érintheti hátrányosan az új szabályzás.

A társminisztáriumokkal és szakmai szervezetekkel egyeztetve ezért egy javaslatot dolgoztak ki arra vonatkozólag, hogy a mezőgazdasági idénymunka esetében a meghatározott 120 napos munkavállalási határt további 90 nappal meghosszabbítanák, amellyel lehetőséget adnának arra, hogy az ezen a területen dolgozókat hosszabban foglalkoztathassák. Ez esetben viszont némileg növelnék a befizetendő 2200 forintos napi adóterhet. A konkrét összegről – miként jelezte – még folyik az egyeztetés. A változtatással egyben arra szeretnék ösztönözni a munkaadókat, hogy azokat, akiket a 210 napnál tovább alkalmaznának, jelentsék be – tájékoztatott az államtitkár. 

A Világgazdaság úgy értesült, hogy bár a tervezett könnyítések a csak 2026-tól lépnének életbe, a 120 napos foglalkoztatási korlát júliusi bevezetése naptári év szerint értendő, nem pedig időarányosan, így vélhetően nem érezteti majd negatívan a hatását, mindenki belefér majd a keretbe.

Borítókép: Czomba Sándor államtitkár (Fotó: MTI)