Január 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben az áfa alanyi adómentesség határát 18 millió forintra emelő rendelet, vagyis immár hivatalos: 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedik az áfát érintő alanyi adómentesség határa, visszamenőleges hatállyal január elsejétől. Fontos információ, hogy az adóalany az alanyi adómentességre vonatkozó nyilatkozatát 2025. február 28-ig teheti meg.
Az alanyi adómentesség a 2025. naptári évre abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek összege sem 2024-ben ténylegesen, sem 2025-ben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió forintot.
Rövid idő telt az intézkedés első bejelentése és a rendelet megjelenése között, ugyanis Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter január második hetében jelentette be a tervezett intézkedést a Nemzetgazdasági Minisztérium évindító sajtótájékoztatóján. Nem sokkal később Orbán Viktor miniszterelnök is közzétett egy videót ezzel kapcsolatban.
Az MKIK üdvözölte a döntést
Bár az alanyi adómentesség határának megemelésével kapcsolatban annak mértéke ismert volt, ám annak ütemezését az első említésekkor még nem lehetett tudni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábban két lépésben kezdeményezte az értékhatár megemelését, előbb 15, majd 18 millió forintra, hozzátéve, hogy az első emelésnek visszamenőleges hatállyal, január 1-jétől kellene élnie.
Az MKIK pár nappal az intézkedés tervezetének bejelentése után közölte: támogatja az alanyi adómentesség határának megemelését. Közölték: tavaly november 27-én publikálta a kamara a minimálbér kutatásának gyorsjelentését, amelyben javasolta az áfa alanyi adómentesség értékhatárának megemelését a jelenlegi 12 millióról 18 millió forintra (ezzel egy időben a kata valorizálását). Pár nappal később, december 3-án Nagy Márton miniszter Nagy Elekkel, az MKIK új elnökével közös sajtótájékoztatón együttműködési megállapodást írt alá a magyar vállalkozások fejlesztéséről. A miniszter az MKIK javaslatcsomagját megismerve már ekkor azt nyilatkozta, „vannak benne előremutató javaslatok, mint például az alanyi áfamentesség növelése. Azt gondolom, hogy ez erősen megfontolandó” – idézte fel közleményében az MKIK.
Az értékhatár újbóli emelését kérheti a kamara
Nagy Elek, az MKIK elnöke a hivatalos miniszteri bejelentés után jelezte: az még meg is haladja a várakozásaikat, hiszen ők az áfahatár felemelését két lépcsőben javasolták. Kiemelte: az azonnali, visszamenőleges hatályú intézkedést nagyon fontos lépésnek tartják a kis- és középvállalkozói szektor támogatásában, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része az idei évben várhatóan már szeptember–október környékén elérte volna a 12 milliós határt.
Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke – aki korábban adóügyekért felelős helyettes államtitkár, majd az MNB alelnöke volt – az Indexnek arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban sok szó esett arról, hogy az Európai Unióban és Magyarországon az adminisztrációt csökkenteni kell.
Elmondása szerint folyamatosan kereste a gazdaságpolitika az ár-érték arány szempontjából túl sokba kerülő jogszabályokat, ezeket pedig megszüntették vagy az adminisztrációját összevonták, illetve néha eltörölték.
Az MKIK alelnöke szerint ezek hasznos harcok.
A vállalkozói közösségeknek, kamaráknak, egyesületeknek folyamatosan figyelni kell, és bele kell állni minden csatába, ugyanakkor nagyon fontosak az elvi jelentőségű, hosszú viták is. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy ne terheljük túl a kicsiket. Teher alatt nő a pálma, szokták mondani, de azt nem teszik hozzá, hogy a túl nagy teher alatt meg elpusztul. Ezek a »kicsik« hatalmas szerepet játszanak munkáltatói szempontból, jelentős mértékben járulnak hozzá a GDP-hez, de a legfontosabb, hogy ők alkotják a gazdaság finom szövetét
– fogalmazott a cikkben.
Balog Ádám azt is hangsúlyozta, hogy ezeknek a kisvállalkozásoknak már nincs erejük arra, hogy az egyre bonyolultabbá váló világban az adminisztrációs rendszereket olyan szinten értsék, mint egy nagyvállalat, ahol minden adminisztrációs területre külön osztály van. A kicsiknek könyvelőjük van, nem gazdasági osztályaik. Az MKIK alelnöke szerint ehhez kell igazítani az elvárásokat.
Felidézte: 2019 elején emelték legutóbb 8 millióról 12 millióra az áfa alanyi adómentesség határát. Azóta az aggregált infláció több mint 50 százalék, azaz a mostani emelés már nagyon időszerű volt. Így legalább reálértéken nagyjából ugyanakkora teljesítményig lehet csökkentett adminisztrációval „vállalkozni”, mint 2019-ben. Így Balog Ádám szerint ez nagyon pozitív döntés, sok mikrovállalkozónak sokat jelent és segítséget nyújt.
Az MKIK alelnöke azt is kiemelte, hogy a kamara már gyűjti a piaci információkat az intézkedés hatásáról, azonban valószínűséggel később kérik a kormányt, hogy most ne várjon éveket, hanem 2026. január 1-jétől ismét emeljen az értékhatáron.
Az egykori katásoknak is könnyebbséget jelent
Az Index cikke felidézi azt is: korábban többen kritikát fogalmaztak meg az intézkedéssel kapcsolatban. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete alelnöke adópolitikai mélypontnak és a dilettáns pénzügyi kormányzás példájaként aposztrofálta a kihirdetett jogszabályt, amelynek szerinte nem ára, hanem kára van. Azonban a Zara László által vezetett Adótanácsadók Egyesülete álláspontja szerint minden jogalapot nélkülöz az az állítás, mely szerint kár éri vállalkozást az alanyi mentességre történő visszamenőleges bejelentkezéssel.
Balog Ádám elsőként most azt emelte ki, hogy a konstruktív kritikákat attól függetlenül üdvözlik, hogy az állítás nem igaz, „minden vélemény számít, és mindig lehet javítani a rendszeren”. A kamara alelnöke arra is kitért: az áfa alanyi mentesség körében mozgó kisvállalkozások jelentős részét a korábbi katások teszik ki.
Nem szeretném a kata átalakításának sok feszültséggel járó témáját kinyitni, de annyit azért meg kell jegyeznem, hogy a mostani áfahatár-emelés részben az egykori katásoknak jelent könnyebbséget
– jelezte.
