Tovább zöldülhet a távfűtés

Újabb szintet léphet a klímavédelmi célok teljesítése. Kétféle módon zöldülhet a távfűtés: egyfelől a távhő előállítása is környezetbarátabb lehet, de a kapacitás bővítése nélkül, csupán a távhővezetékek szigetelésével is javulhat a hatékonyság.

A távfűtés előnye, hogy a szükséges hőt sokféleképpen elő lehet állítani, ennek minél nagyobb része zöldenergia lesz Fotó: MTI/Krizsán Csaba Forrás: ég/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Hamarosan indulhat a zöld távhő program, ami a klímatörvénnyel összhangban zöldíti az épületekhez köthető energiafelhasználást. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója lapunk megkeresésére elmondta, a klímasemlegesség 2050-re történő eléréséhez az épületekhez köthető energiafelhasználást is ki kell zöldítenünk. Ennek egyik módja a dekarbonizáltan termelt áramra alapozott hűtési-fűtési rendszerek és a biomasszára alapozott fűtési módok elterjesztése, illetve a távhőszolgáltatás kizöldítése. A kormány által 2020. januárjában jóváhagyott új Nemzeti energiastratégiában és a Nemzeti energia és klímatervben (NEKT) megfogalmazott részcél a földgáz hetvenszázalékos részarányát ötven százalékra csökkenteni a távhőtermelésben 2030-ig. Ezzel mintegy évi 120 millió köbméter földgázimportot lehet majd kiváltani. 

Noha így is legfeljebb lokális kibocsátást jelent, tovább zöldülhet a távfűtés, akár azzal is, hogy a hatékonysága javul. Fotó: MTI/Jászai Csaba

A kutató aláhúzta, hosszú távú célokról van szó, ezen belül részcél, hogy hosszabb távon a hazai távhőszolgáltatás egésze zöldüljön. Középtávon pedig legalább azon települések távhőrendszerei, ahol a települési szinten hálózatra adott távhő mennyisége eléri a 100 000 gigajoule-t (GJ), a vonatkozó uniós irányelv szerinti „hatékony távfűtés/távhűtés” kategóriájába essenek. A hatékonysághoz az irányelv olyan távfűtést/távhűtést feltételez, ami legalább felerészt megújuló energia, ötven százalékban hulladékhő, háromnegyede kapcsolt energiatermelésből származó hő, vagy legalább ötven százalékban ilyen energiaforrások kombinációjának a felhasználásával működik.

A pályázati kiírásban is támogatott 

további részcél a hazai távhő-csővezetékrendszer 10-12 százalékos hőveszteség-mutatójának javítása is,

a hatékonyság a vezetékrendszer felújításával is javítható.

Toldi Ottó elmondta: a távhőszolgáltatás zöldítésében és hatékonyságnövelésében tehát egy komplex és fontos eszköz lesz a Jedlik Ányos energetikai program keretében meghirdetendő távhőfejlesztési pályázati felhívás. A pályázatot várhatóan 2025. április közepén hirdetik meg, a tervezett benyújtási határidő 2025. május közepe, és kizárólag a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott távhőszolgáltatói engedéllyel rendelkező távhőszolgáltató társaságok nyújthatnak be pályázatot. A MEKH adatai alapján 2023-ban Magyarországon több mint 214 távhőrendszer biztosított fűtést közel 700 ezer háztartásnak, azaz mintegy másfél millió lakossági fogyasztó számára.

A támogatási kiírás jelenleg társadalmi egyeztetésen van, a vissza nem térítendő támogatás teljes összege 96 milliárd forint, ebből 51 milliárd forintra a távhőtermelők, 45 milliárdra a távhőszolgáltatók pályázhatnak.

Toldi Ottó kiemelte, a távhőrendszerekre is igazak a méretgazdaságossági szempontok, vagyis a távhő elsősorban a városokban, nagyvárosokban életképes. Ezen belül is ott, ahol van mód a megújuló hőenergia becsatornázására, és az viszonylag olcsón előállítható. A távhőszolgáltatás klímapolitikai és környezet-egészségügyi jelentőségét az adja, hogy 

szinte bármilyen megújuló hőforrásból termelt hőt be tudnak fogadni, és el tudnak juttatni a végfelhasználókhoz

– magyarázta. Városainkban lokális légszennyezést nem okoznak, a kibocsátás pontszerűen és jól kontrollálhatóan keletkezik, legtöbbször nem rontva az adott település légszennyezettségi paramétereit. Mindezek miatt a távhőszolgáltatás Európában is és nálunk is kilépett a korábbi közvetlen „fűtési szerepkörből”, és a városok energia- és környezetpolitikájának tudatos eszközévé vált.