Szinte napra pontosan 39 éve történt a csernobili katasztrófa amelynek kapcsán időről időre felvetődik, biztonságos-e atomerőművet építeni. Ma már a válasz határozottan igen, a Pakson épülő új blokkok a legkorszerűbb, legbiztonságosabb technológiát képviselik, ráadásul a globális energiaigény-növekedés elhozta az atomerőművek reneszánszát. Ennek ellenére többször, többféleképpen kérdőjelezik meg Paks II létjogosultságát, legutóbb éppen azokkal a szavakkal, miszerint „Oroszország nem képes megépíteni, Magyarország pedig nem tudja megépíttetni Paks II-t, ráadásul az egész beruházás szembemegy a nemzetközi energiapiaccal”.
(Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton)
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk megkeresésére leszögezte, mind a magyar, mind az orosz fél a legmagasabb politikai szinten elkötelezett a projekt mellett, amit rendszeresen ki is nyilvánítanak a két ország vezetői, ebben nincs semmi változás. A projekt közreműködő partnerei szintén teljes mértékben elkötelezettek a Paks II Atomerőmű mielőbbi megépítése mellett. A nehézségek és a folyamatos támadások ellenére a projekt halad.
Április elején a Roszatom Szentpétervár melletti üzemében megkezdődött a Paks II Atomerőmű második VVER–1200 típusú 3+ generációhoz tartozó reaktortartályának gyártása. Tavaly óta készül az első, az 5. blokk reaktortartálya is, és folyamatban van a többi nagyberendezés, mint például a gőzfejlesztők és a térfogat-kompenzátorok gyártása illetve a gyártás előkészítése, köztük a speciálisan atomerőművek számára tervezett félfordulatú francia Arabelle gőzturbináé. A turbina első elemeinek elkészítését megkezdték a franciaországi Belfortban lévő gyártóműben. Tavaly augusztusban pedig Paksra már meg is érkezett az első nagyberendezés, az úgynevezett zónaolvadék-csapda – sorolta a szakértő.
Ami Oroszország képességeit illeti: a Paks II Atomerőműben megvalósuló 3+ generációs VVER–1200 típusú blokkokból jelenleg már hat egység termel áramot. Mindezek mellett 18 a megvalósulás különböző szakaszában van Törökországban (négy), Bangladesben (kettő), Egyiptomban (négy), Kínában (négy), Magyarországon (kettő) és Oroszországban (kettő). Sorozatban épülnek az újabb és újabb VVER–1200 típusú egységek, amelyekből már több mint tucatnyi üzemel majd, mire a 2030-as évek elején üzembe áll a Paks II. Ha ehhez hozzávesszük még azt, hogy a Roszatomnak tíz országban 39 blokkra van megrendelése, köztük hat kis moduláris egységre (SMR), láthatjuk a tényleges képességeket. És ahogyan a szakértő korábban mondta, a VVER–1200-asok nyomottvizes technológiájú, jóval korszerűbb egységek, nem történhet meg velük, ami az RBMK típusú reaktorral 1986-ban.
A nemzetközi energiapiaci trenddel pedig nemhogy nem megy szembe a Paks II projekt, hanem éppen ellenkezőleg illeszkedik hozzá. Egyre több ország kíván ugyanis új atomerőművet építeni, vagy a meglévő egységek üzemidejét meghosszabbítani. Ebben a tekintetben Magyarország példa lehet más országoknak.
Szintén dőreség azt állítani, hogy a Paks II-re költött pénzt inkább hálózatfejlesztésekre kellene költeni Ez még tényszerűen sem lenne megvalósítható, hiszen a Paks II projekt esetében nyolcvan százalék az orosz hitel és csak húsz százalék az önrész.
Ám ami a szakértő szerint még fontosabb, hogy, az időjárásfüggő megújulók nem képesek kiváltani a Paks II Atomerőművet. Nem is konkurenciái, valójában kiegészítői egymásnak. A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására is szükség van. Emellett a megújulók kiszabályozása miatt építeni kell gázerőműveket és szükségesek további hálózatfejlesztések valamint a tárolói kapacitások bővítése is. Ezeket a fejlesztéseket a magyar kormány több száz milliárd forinttal támogatja. Hálózatfejlesztésre valóban szükség van, de nem a Paks II helyett, hanem azzal együtt – tette hozzá Hárfás Zsolt.
