Nem véletlen, hogy a brüsszeli bürokraták addig-addig ügyeskedtek, míg az uniós jog megsértésétől sem visszariadva végül olyan feltételrendszert dolgoztak ki, amely komoly veszélybe sodorná a rezsicsökkentés fenntartását is. Most, hogy az Oroszországból származó energiahordozók importját készül ellehetetleníteni az Európai Bizottság, érdemes feleleveníteni, hogy a rezsicsökkentés hátterét megalapozandó hogyan szerezte vissza a magyar kormány a főleg nyugati vállalatoktól a stratégiai szolgáltatókat.
Baloldali politikai alku a magyar polgárok kárára
A hazai közműszektor 2000-s évek elején lezajlott privatizációja mögött nem csupán gazdasági, hanem politikai alku is meghúzódott. Mivel Magyarország éppen az Európai Unióhoz való csatlakozásra készült, a nyugati befektetők – köztük német, francia és olasz energetikai óriások – belépését a hazai piacra egyfajta hallgatólagos elvárásként is lehetett értelmezni Brüsszel és a nagy tagállamok részéről. Legalábbis az akkori magyar kormányok azt olvasták ki az aktuális viszonyokból, hogy nem elég teljesíteni a csatlakozási feltételeket, hanem a Nyugat bizalmának elnyeréséért cserébe hozzáférést kell biztosítani a hazai stratégiai ágazatokhoz.
Bár lehet, hogy ennyi is elég lett volna, de a szocialista kormányok még jobban igyekeztek, tekintet nélkül arra, milyen károkat okoznak ezzel a magyar lakosságnak. Az energiacégeknek ugyanis inflációkövető profitot garantáló privatizációs szerződéseket ajánlottak fel. A biztosíték a piaci körülmények és a fogyasztói igények alakulásától függetlenül is működött, így a vállalatok a lakossági energiaárakat éveken át mesterségesen magasan tarthatták. Ezekkel a szerződésekkel gyakorlatilag bebetonozták a külföldi vállalatok nyereségét, miközben a magyar családok hónapról hónapra a zsebükön érezték a drágulást.
Az így kialakult gazdasági környezetben 2002 és 2010 között a balliberális kormányok a háromszorosára emelték a gáz és kétszeresére a villamos energia árát.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakossági háztartási energia összesen 123 százalékkal drágult. Uniós viszonylatban ez az Eurostat mérései alapján azt jelentette, hogy 2010 első félévében Magyarországon volt a legmagasabb a villamos áram és a vezetékes gáz lakossági átlagára vásárlóerő-paritáson összehasonlítva.
