A szakértő az árképzés kapcsán megjegyezte: a nyaraló egyben jogi kategória is, és igen sokfajta ingatlan tartozik ide az üres telekre felállított lakókocsitól, mobilháztól kezdve a klasszikus, fűtés nélküli nyaralóépületeken keresztül a tóparti apartmanházakban lévő lakásokig. Utóbbiak például társasházi lakásokként működnek, és az ilyen ingatlanokat (annak ellenére, hogy nyaralóként hirdetik vagy emlegetjük őket) a bankok is nagyobb eséllyel hitelezik, mint az üdülőövezeti besorolásúakat. Főleg akkor, ha olyan nagyobb településeken találhatók, mint Siófok, Balatonalmádi vagy Balatonfüred.
A települések önazonossága kapcsán Balogh László azt mondta, pont a jóval olcsóbb Tisza-tónál lenne logikus, hogy bármiféle hatása legyen, megelőzve az „elbalatonosodást”, a fokozott kereslet árfelhajtó hatását. Viszont erről itt nincs szó, a négyzetméterárakat tekintve a Tisza-tavi ingatlanok a balatoniak harmadába, az átlagárakat tekintve pedig a felébe kerülnek. A kereslet havi alapon enyhe emelkedést mutat, az átlagos négyzetméterárak pedig 343 ezerről 350 ezer forintra nőttek.
A számok alapján viszont hirtelen elértéktelenedéstől és elfordulástól a magyar tenger partjain sem kell tartani. Azokon a településeken, ahol sok nyaraló száll meg, továbbra is szükség van és lesz kiadó és kiadható ingatlanokra. Főleg a nagyobb településekre igaz ez, minimális az esélye, hogy például egy siófoki telket a még hatályba sem lépett tervezet miatt nehezen lehessen eladni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!