Közeledik a kukorica betakarításának időszaka, a múlt évi aratás azonban komoly tanulságot hozott a termény piacán. A 2024-es évben heves viták övezték a kukorica toxintartalmát – mutatott rá közleményében a Nemzeti Agrágazdasági Kamara. Akár megalapozott, akár túlzó kifogásokról volt szó, az mindenképp nyilvánvalóvá vált, hogy nagy szükség van a korábbinál sokkal átláthatóbb és egységesebb mérési módszerekre, aminek köszönhetően elkerülhetőek a viták a felvásárlók és a termelők között. A probléma ráadásul nem csak a kukorica esetében mutatkozott meg, más mezőgazdasági termékeknél is gyakran előfordult, hogy a felvásárlók az áru átvétele után – sokszor indokolatlanul – minőségi kifogásokat emeltek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége kezdeményezésére módosult a termékpiaci törvény. Az új szabályozás szigorítja a terményfelvásárlás során előforduló minőségi kifogásokat, így nem fordulhat elő, hogy a felvásárlók utólag emelnek kifogást a már átvett termény minőségével kapcsolatban.
A termékpiaci törvény a nyár folyamán lépett hatályba. A jogszabály-módosítás kifejezetten a piaci visszaéléseket hivatott megelőzni. A módosítás értelmében a termelő által a feldolgozónak, felvásárlónak vagy forgalmazónak értékesített mezőgazdasági termékek esetében a termék átadását követően
kizárólag akkor emelhető minőségi kifogás, ha azt az írásos szerződés kifejezetten rögzíti.
Amennyiben a termék átvételére és az ellenérték meghatározására a felek közötti írásbeli szerződésben rögzített minőségi paraméterek alapján kerül sor, a szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell:
- a minőség meghatározásának módját,
- a teljesítés és a minőségi viták kezelésének szabályait: az ellenminta készítésére, annak felhasználásának időkeretére, a minőségellenőr szerepére, a független és akkreditált harmadik félként bevont laboratórium megnevezésére és annak igénybevételének részletes szabályozására vonatkozóan.
A fenti kötelezettségek betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a hatóság mulasztást tapasztal, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek összege legalább tízezer, de akár ötvenmillió forint is lehet.
Ez a módosítás egyértelműen a termelők védelmét szolgálja, ugyanakkor minden fél számára kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszi az adásvételi folyamatot. A szerződéses fegyelem megerősítése és a független vizsgálatok beépítése hosszú távon is stabilabbá teheti a mezőgazdasági piacot.
